Félmillió áldozata volt az időjárásnak

Az elmúlt 19 évben több mint 528 ezer embert öltek meg és 2780 milliárd eurós (850 billió forintos) kárt okoztak világszerte az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a viharok, hőhullámok és áradások – áll a Germanwatch környezetvédelmi szervezet idei klímavédelmi indexében, amelyet kedden mutatott be Bonnban és Marokkóban.

A globális klímakockázati index (CLRI) az 1996 és 2015 közötti időszakot vizsgálta, amikor világszerte csaknem tizenegyezer szélsőséges időjárási esemény történt. A leginkább érintett területek Honduras, Haiti és Mianmar a Mitch, a Nargis és a Sandy hurrikánok miatt, amelyek 1998-ban, 2008-ban és 2012-ben pusztítottak ezekben az országokban. A Germanwatch rendkívüli katasztrófának nevezte ezeket az óriásviharokat. Tavaly Mozambik és Malawi, valamint a karibi Dominikai Köztársaság volt a leginkább érintett ország. Az afrikai országokban 2014 és 2015 fordulóján monszunesők pusztítottak, a Dominikai Köztársaságban 2015 augusztusán az Erika nevű trópusi vihar tombolt. A Germanwatch számításai szerint a Dominikát ért károk a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát teszik ki.

Magyarország a klímakockázati index országokat rangsoroló listáján a 109. helyre került. A Germanwatch a Munich Re világszerte tevékeny viszontbiztosító konszern adataira építve adja ki minden évben az indexet, az idei a 12. jelentés. Azt számítják ki, mennyire súlyosan érintik az egyes országokat a viharok, hőhullámok, áradások a halálos áldozatok számát és a közvetlen gazdasági veszteséget tekintve, a népesség méretének és gazdasági erejének figyelembevételével.

Ezek a viharok, már nem azok a viharok

A viharos időszak nagyján túl vagyunk, így érdemes megvizsgálni, hogy az idei év káreseményei mennyiben különböztek az előző évekétől. A Groupama Biztosító szerint az idén a kárbejelentések száma nem számít rendkívülinek, vannak azonban új jelenségek, melyekre érdemes odafigyelniük a lakástulajdonosoknak is.

A Germanwatch a marokkói ENSZ klímakonferenciára utalva kiemelte: indexük figyelmeztető jelzésként értelmezhető, a klímaváltozás miatt bekövetkező időjárási szélsőségekre ugyanis alkalmazkodással és megfelelő intézkedésekkel fel lehet készülni. A szakértők abból indulnak ki, hogy a klímaváltozás sok helyen okozhat erőteljes időjárási szélsőségeket. A meleg levegő például több vizet vesz fel, ami több csapadékot eredményez. A következmények azonban regionálisan eltérőek lehetnek. Az index szerint 2015-ben az esők, áradások és földcsuszamlások okozták a legtöbb kárt világszerte.

A szervezet utalt arra is, hogy elsősorban a szegényebb országokat érintik erőteljesen a szélsőséges időjárási jelenségek. Az 1996 és 2016 között tíz leginkább érintett országból kilenc alacsony egy főre jutó bevételű fejlődő ország. A marokkói klímakonferencián többek között arról is tanácskoznak a részt vevő országok, hogyan támogassák a különösen sebezhető, szegény országokat, hogy megbirkózzanak a klímaváltozás következményeivel.

Sokba van nekünk a klímaváltozás

Évről évre nő a viharkárokkal kapcsolatos kárbejelentések száma, ha máshol még nem is, ezek miatt mindenki a saját bőrén érezheti, milyen fontos szót ejteni a Föld jövőjét egyre inkább veszélyeztető tendenciákról. A klímaváltozás nagyban érinti a biztosítási szektort: a természeti katasztrófák az elmúlt közel 10 évben, 2000 és 2012 között világszerte összesen 1,7 billió dollár kárt okoztak, 2,9 milliárd embert érintettek, és 1,2 millió áldozatot követeltek. Azonban nem minden katasztrófának a globális felmelegedés az oka.

Véleményvezér