Indul a kampány, mondhatni közkívánatra - jelentette ki Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Piac és Profitnak nyilatkozva. Tette ezt pár perccel azután, hogy expozéját követően befejeződött az első napi parlamenti vita a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról. A tömény politika és a kőkemény egymásnak feszülés időszakát élő Ház a tárcavezető beterjesztette témát szokatlan módon, szinte hozsannázva fogadta - eggyel több okot kínálva számunkra is, hogy a liberális politikustól kért interjú alkalmával éljünk a gyanúperrel, mégsem teljesen reménytelen vállalkozás az éghajlatváltozás veszélyeinek mérséklése.

- A kabinet a stratégiáról valóban döntött, s az országgyűlésre vár, hogy elfogadja az előterjesztést. Az a különleges helyzet állt elő, hogy hosszú évek óta nem volt a kormánynak olyan előterjesztése, amire a parlament ennyire egységesen reagált. Az éghajlat-változási stratégia azért különösen fontos, mert az emberiség legfontosabb politikai kérdésére ad választ. Azt tapasztalom, hogy a világban mind több helyen első számú belpolitikai kérdésként izgatja a lakosságot, a parlamenteket a környezet megóvásának ügye, s lám, Magyarország sem kivétel ez alól: ezért született meg az éghajlatváltozás stratégiája. Ez a dokumentum tartalmazza és részletezi a felkészülést a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, illetve javaslatokat tartalmaz arra, hogy miképp járulhatunk hozzá a változás mértékének csökkentéséhez, hogyan segítsük tudatosítani a hatásokat. Ha majd a parlament elfogadja a stratégiát, hozzá kell látni a programok megvalósításához, melyeknek feltételeiről egyaránt gondoskodik az Európai Unió büdzséje, illetve a magyar költségvetés. Következésképp gőzerővel növelni kell a megújuló energiák részarányát a hazai energiafelhasználásban - legyen szó a szél-, a nap-, a bioenergiáról -, s ugyancsak el kell indítani azokat a lakossági programokat, amelyek az energiafelhasználást mérséklik, a lakossági energiatakarékosságot adókedvezményekkel ösztönözik, és előmozdítják például a nagy fogyasztású, régi, rossz hatásfokkal működő gépkocsik takarékos, modern közlekedési eszközökre való cseréjét.

- Nehéz a laikus emberrel láttatni, hogyan lehet a nálunk az átlagosnál kétszerte nagyobb, 1,5-2 Celsius-fok hőmérséklet-emelkedés ellen szabályozásokkal fellépni. Mivel évelnek a stratégia megfogalmazói?

- Most tartunk ott, hogy 1950 óta körülbelül egy fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, s valóságos veszély, hogy gyorsabb lesz a folytatás. Ez pedig azzal fenyeget, hogy állat- és növényfajok pusztulhatnak ki, s megsokasodhatnak a természeti katasztrófák. Valóban meg kell állítani a csak látszólag kis mértékű hőmérséklet-változást. A lehetséges szabályozásokkal akkor tudjuk lassíttatni, alkalmasint megállítani a folyamatot, ha a káros anyagoknak - a szén-dioxidnak, a különféle gázoknak - a kibocsátását megfékezzük. Az unió elvárásainak megfelelően 2020-ig Magyarország ezért csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 18 százalékkal, s ezért növeljük a megújuló energia arányát a jelenlegi 4,5 százalékról az összes energiafelhasználásunkban legalább 13 százalékra.

- Mikorra mondatik ki, hogy a kormányzatnak, a gazdasági szférának, a lakosságnak milyen határidővel, milyen pénzből és mit kell tennie?

- A határidők tekintetében a kiotói egyezmény a meghatározó számunkra is, ebben 2012-ig szabályozzák a káros anyagok kibocsátási mértékeinek csökkentési szintjeit. Magyarország már most teljesítette ebbéli kötelezettségeit. Meg kell jegyezni persze, nemcsak az aktivitásunknak volt köszönhető a légtérbe bocsátott szennyező anyagok előírt szintre való csökkentése, hanem annak is, hogy egyszerűen megszűnt számos szén-dioxidot, üvegházhatású gázokat is "termelő" iparvállalat. Az Európai Uniónak természetesen ugyancsak van olyan programja, amelyben határidőket is meghatározva szabályozza a folyamatot. Brüsszel tehát megalkotta 2013-ig a pénzügyi, finanszírozási tervet, Budapest pedig - az uniós normák alapján - 2025-ig felvázolta cselekvéseinek lépéssorát, módját. A környezeti és energetikai operatív program az uniós pénzek felhasználását foglalja magában, az itt szerepeltetett 110 milliárd forint valójában 440 milliárd forint beruházást tartalmaz.

- Ami elősegítheti egy új iparág megerősödését is.

- A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát előterjesztő parlamenti expozémban külön is hangsúlyoztam, hogy a világ e legfontosabbnak számító ügyéhez azért is kell csatlakoznia Magyarországnak, mert egyszerűen nemzeti érdekünkről van szó. A gazdasági fejlődés érdekei nem ellentétesek a környezetvédelem érdekeivel: a környezettudatos élet üzletté válik, s a fejlett országokban hatalmas iparág jön létre, melynek az alfája az alternatív technológia, illetve a környezettudatos gondolkodás technológiájának a megjelenítése. Tudósok százezrei számos kutatóműhelyben foglalkoznak ezzel az új dimenzióval. Ha Magyarország képes csatlakozni ehhez a folyamathoz, akkor jót tesz magával, a felnövekvő generációkkal.

- Meglehet, az éghajlat-változással összefüggő szabályozásnál nem csupán az új törvények bevezetéséről érdemes hatástanulmányokat készíteni, s a közvélemény elé tárni, hanem arról is, hogy az elmaradó szabályozásnak mi is a valós hatása. Van-e ilyen "előrejelzése" a tárcának?

- Jól tudjuk, mire jutunk, ha nem állítjuk meg a környezeti károkat okozó folyamatokat. Valóban komoly következményekkel jár, hogy térségünkben az átlagosnál nagyobb mértékben, akár 1,5-2 fokkal is emelkedhet a hőmérséklet, már ennyi is elég állat- és növényfajok kipusztulásához, szélsőséges időjárás gyakori kialakulásához, szélviharokhoz vagy például egyre pusztítóbb árvizekhez. Az ország mintegy harmada számít árvízzel fenyegetett területnek, itt, e térségekben termelik a GDP 30 százalékát. Az ökológiai katasztrófákon túl súlyos társadalmi problémákkal is számolni kell, például azzal, hogy emberek százezrei kényszerülhetnek elvándorolni kontinensünkön is lakhelyükről a kialakuló szélsőséges időjárási viszonyok miatt.

- A klímát érintő jogi normák elkészítése térben és időben is másmilyennek tűnik, mint például a csak itthon ható, nekünk, magunknak szóló nagy elosztó rendszerek reformjainak paragrafusokba foglalása és parlamenti elfogadtatása. Sürgethető-e ennek ellenére is az éghajlat-változási tárcaközi egyeztetés és a Ház döntése?

- A parlamenti vita arról győzött meg, hogy politikai akadályok nélkül tárgyalják meg a pártok a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát. Attól, hogy valaki konzervatív, liberális vagy szocialista, az éghajlat-változásról, a negatív folyamatok elleni védekezés programjáról egyféleképpen gondolkodik, van mondanivalója, mindenki kész hozzátenni javaslatait. Ehhez igyekszünk megteremteni a feltételeket, bízva abban, hogy mind több érdemi javaslat fogalmazódik meg, s a politikusok valóban képesek gyermekeink, unokáink érdekében politikai szimpátiától függetlenül részt vállalni a környezet védelmét jelentő stratégia kialakításában.

- A zöld beruházási rendszerrel, a tárca gondozásában működő új programmal, a meglévő épületek, objektumok energiapazarlását igyekeznek megszüntettetni - eddig milyen hozadékkal?

- Ezzel a rendszerrel a világ élvonalába kerültünk. Azokat a forrásokat, amelyekhez egyebek között azért jutottunk hozzá, mert csökkentettük a káros anyagok kibocsátásának mértékét, visszaforgatjuk környezetvédelmi programok megvalósításába. A fel nem használt kibocsátási kvóták értékesítéséből származó évi több mint hétmilliárd forintból egyebek között a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését elősegítő beruházások költségeit fedezzük. Bizonyos, hogy a civil szférából mind több értékes indítvány érkezik, e javaslatok pedig arra is rámutatnak, hogy mit is tehet az egyes ember. A nemzeti éghajlat-változási program valóban kicsit olyan, mint a közlekedés szabályozása, látszólag mindenki ért hozzá. Ezért is fontos, hogy a stratégia felölelhessen minden szakmai és civil környezetből érkező tervezetet. De a lényeg is ez, hiszen a modern, hatékony környezetvédelem az az ügy, amelyikben mindannyiunknak van felelőssége, s mindannyian szerepet vállalhatunk benne. Abban, hogy nem megyünk mindenhová autóval, ahová korábban, hanem csak oda, ahová az feltétlenül szükséges. S abban is, hogy az elkövetkező időkben komoly erőfeszítéseket teszünk vízkészleteink megóvása érdekében, s megelőzzük a víz hiányából fakadó veszélyeket. Magyarországon regionális operatív programok révén több tízmilliárd forintnyi ilyen beruházás valósulhat meg. Jó tudni, hogy komoly a veszély, a világon a felmelegedés miatt mintegy kétmilliárd embert fenyegethet a vízhiány.

- Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület miről kíván tanácskozni Budapesten?

- Ez az a szövetség, amelyik az amerikai politikussal, Al Gore-ral megosztva kapott béke Nobel-díjat a múlt évben. Az elismerés oka, hogy az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, az IPCC a globális felmelegedés elleni küzdelemben egyre több eredményt tud felmutatni. A szövetség áprilisban Budapesten tanácskozva azokra a magyarországi parlamenti, kormányzati és civil kezdeményezésekre akarja felhívni a világ figyelmét, amelyeket a környezeti változásokra való felkészülés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében tettünk. A nemzetközi szervezet az éghajlatváltozást kiváltó folyamatokat, a globális változás várható következményeit elemzi, s keresi azokat a lehetséges beavatkozásokat, amelyekkel elejét lehet venni a földi éghajlat drámai összeomlásának.