Energiahatékonyság: alapvető dolgokkal nem vagyunk tisztában

Energiaszegények, energiapazarlók és a legalapvetőbb dolgokkal sincsenek tisztában a magyar háztulajdonosok - derült ki a Paneldoctor Kft. által 500 családiház tulajdonos válasza alapján készült, most publikált felméréséből.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: EU

Az energiahatékonyság javítása iránt jellemzően a 2000 előtt épült házak tulajdonosai érdeklődnek. Ezeknek az épületeknek a túlnyomó része rossz energiahatékonyságú. „A vidéken élő családok jövedelmük csaknem felét költik lakásfenntartásra a magas rezsiköltségek miatt. Ezt jelentősen lehetne csökkenteni jobb energiagazdálkodást eredményező beruházásokkal”– mondja a tanulmányt készítő Gulyás István építészmérnök, épület-energiahatékonysági szakértő.

A válaszadók 41,6 százaléka (208 fő) 1980 előtt, típustervek alapján épült, átlagosan 105 négyzetméter fűtött alapterületű családi ház tulajdonosa. Ez az úgynevezett 10x10 méteres, „kádárkocka” ház egy kis előtérrel:  fűtési költségük magas, átlagosan 600 ezer forint a évente.

1980 és 1990 között, ugyancsak típustervek alapján épült „kádárkocka” típusú házban él a válaszadók 23,8 százaléka (119 fő). E házak rendszerint valamilyen toldalékkal, szobával, kamrával, kazánházzal lettek kibővítve, fűtött alapterületük átlagosan 133 négyzetméter. E házak energiahatékonysága valamivel kedvezőbb, átlagosan 550 ezer forint éves energiaköltséggel.

A megkérdezettek 19,8 százalékának (99 fő) 1990 és 2000 között épült az otthona. Ezek átlagosan 118 négyzetméteres, jellemzően modernebb, változatos épületek, ahol sok esetben a garázsok is a lakások részeivé váltak, fűtéssel ellátva, tároló funkcióval. Az épületek energiaköltsége átlagosan 525 ezer forint évente.

A válaszadók 19,2 százaléka (96 fő) 2000 után épült családi házban él. Itt már nem fűtik a garázst, nőtt a lakás alapterülete, mivel több szobát alakítottak ki. Ezen ingatlanok átlagos fűtött alapterülete 112 négyzetméter, éves energiaköltsége átlagosan 325 ezer forint.

Kezdjük magunkon a spórolást!
Ha takarékoskodni akarunk az irodánk rezsiköltségein, nem kell azonnal a legmodernebb felszerelést megvásárolnunk, vagy drága beruházásokat végrehajtanunk. Kezdetnek megteszi, ha a szokásainkon változtatunk. Ha ügyelünk a klímára, a fűtésre és arra, hogy ne hagyjuk bekapcsolva az irodai eszközöket, évente százezreket spórolhatunk.
Faablakon kidobott pénz!

A válaszadók 38 százaléka használ műanyag nyílászárót és két százalék fémet. 2000-es évek után a tulajdonosok szinte kizárólag műanyag nyílászárót választottak homlokzati nyílászárónak. Többek között ez is okozza, hogy ezeknek az ingatlanoknak lényegesebben kedvezőbb az energiaköltsége.

A válaszadók 60 százalékánál régi fa nyílászárót szereltek be, amelyek hőszigetelési képessége nem megfelelő. Az egyik legjelentősebb megtakarítás éppen ezen a területen érhető el.

Fűtés és melegvíz

A megkérdezettek körében még mindig többségben van a cirkófűtési megoldás (36 százalék) és a gázkonvektoros fűtés (12 százalék), valamint a vegyes tüzelésű kazán (12 százalék). A kandalló vagy cserépkályha aránya 6 százalék, elektromos fűtés 1 százalék, de megjelentek a korszerű megoldások is a kondenzációs kazánok formájában, 13 százalékban.

A válaszadók által leggyakrabban használt, meleg vizet előállító készülék a villanybojler (30 százalék), külön mért áramról. Jelentős arányt képvisel az átfolyós kombi kazán (20 százalék) és a gázbojler (20 százalék); kondenzációs kazánt 17 százalék használ. Emellett kis mértékben is ugyan, de már megjelent a megújuló energia (4%) is a melegvíz előállítása során.

Összevissza energiahatékonysági beruházások

A válaszadók 11 százaléka átfogó energiahatékonysági felújítást valósított meg. Egyforma arányban, 10-10 százalék végezte el a teljes homlokzati hőszigetelést, a külső homlokzati nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést.

A felmérés következtetése, hogy jelentős hiányosságok vannak az energiahatékonysági beruházások területén. „A felújítást végzők sok esetben nem ismerik a folyamatok megfelelő technológiai sorrendjét. Ezért csupán a várható hatékonyságjavulás töredékét tudják elérni” – mondta Gulyás István.

3 millió munkahelyet teremthet a megújuló energia
A megújuló energia 2008-ig 1,2 millió, 2020-ig közel 3 millió új, uniós munkahelyet teremthet. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra, körkörös hulladékgazdálkodásra van szükség. Mit jelent mindez a gyakorlatban? V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszélt minderről a a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián.
Energetikai közhely például, hogy a homlokzati hőszigetelést akkor érdemes elvégezni, ha egy időben a nyílászárók cseréje is megtörténik. Ennek ellenére az elvégzett munkák között elenyésző számban jelent meg a külső hőszigetelés mellett a homlokzati nyílászárók cseréje. A későbbi átalakítás a jelentős többletköltséggel járhat – magyarázza az energiahatékonysági szakértő.

Árnyékolástechnikai beruházást a válaszadók mindössze 4 százaléka végzett. Az adatokból kitűnik, hogy a nyílászáró csere nem mindig járt együtt az árnyékolástechnikával, ami arra utal, hogy nem tartják fontosnak. Pedig a nyílászárócsere alkalmával megrendelt megfelelő árnyékolási megoldások jelentősen javítják az energiahatékonyságot, és a költséghatékonyabba megoldás is.

Világítástechnikai korszerűsítést a válaszadók 3 százaléka végzett, jellemzően valamilyen más beruházás mellett. Vélhetően a korszerűsítése kedvező ár-érték aránya miatt döntöttek-e fejlesztés mellett, mert már rövidtávon is mérhető megtakarításokat eredményez.

Megdöbbentő, de az autónkkal többet törődünk, mint az otthonunkkal!

Gulyás István szemléletváltásra tart szükségesnek. Egy átlagos autótulajdonos évente 60–80 ezer forintot fordít járműve fenntartására és karbantartására, miközben ugyanezt elmulasztja legértékesebb vagyontárgya, a saját otthona esetében. „ Ingatlanjainkkal nem úgy foglalkozunk, mint az autóinkkal. Nem vizsgáljuk felül állapotát megfelelő időközönként, a kötelező vizsgálatokat is csak muszájból tesszük meg. Ami éppen elromlik vagy tönkremegy, ahhoz nyúlunk csak egy-egy felújítás során” – vonja le a tanulságot.

Pedig már néhány tízezer forintból energiatakarékosan felújítható a világítástechnika, mellyel akár 90 százalékkal csökkenthető a világítás áramfelhasználása. Ennek háromszorosából már megvalósítható a tetőtér kőzetgyapottal való szigetelése, amely akár 30 százalékkal olcsóbbá teheti a fűtést –mutat rá a szakértő.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo