Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon? – teszi fel a kérdést a Greenpress.hu.
A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtési igényük elenyészően kevés.
A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át. Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.
Magyarország lemaradásban?
Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbirkóznia.
Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van.
Tényleg drágább a passzívház?
Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult, megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal, melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 000 forintnál. Épületfelújításokra is vannak jó példák. A passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük 15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtési energiaigénye a mi közép-európai klímánkon 180 m3 földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne. A passzívházak további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel szemben.
A cikk teljes formában a Greenpress.hu-n olvasható!
