A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők. Kelet-Közép-Európában így Magyarországon is, ez a piaci még szegmens gyerekcipőben jár. Vajon miért? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 második felében végzett, a magyar gazdaság meghatározó szektorait lefedő, 10 mélyinterjú és 41 online kérdőív adatait összegző kutatása.
Mik azok a zöld kötvények?
A zöld kötvények kizárólag olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. Sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők számára kockázatot jelentett a sztenderdek hiánya a beruházások egységes „zöld” besorolására. E probléma orvoslására 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) lefektette a Zöld Kötvények Elveit (Green Bond Principles), amelyek hozzájárultak a zöld címkével rendelkező kötvények piacának jelentős növekedéséhez.
További iránymutatást nyújtanak a Climate Bond Initiative Klíma Kötvény Taxonómiája (Climate Bonds Taxonomy), illetve az Európai Unió Taxonómia rendeleti csomagja, ami egységes szempontrendszert biztosíthat a környezetileg fenntartható projektek értékelésére. Amennyiben egy vállalkozás zöld kötvényt bocsát ki, akkor azzal lényegében zöld és fenntartható működését finanszírozza külső forrás bevonásával. Az a befektető pedig, aki ilyen értékpapírokat vásárol, jelzi elkötelezettségét a zöld pénzügyek és a fenntarthatóság mellett.
Fontos a fenntarthatóság, de csak ha kifizetődik
A felmérés szerint a magyar vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás hosszabb távon befolyásolja üzleti tevékenységüket. Ám mivel a fenntarthatóságot szolgáló beruházások a megkérdezettek szerint drágábbak és lassabban térülnek meg, így ilyeneket csak akkor végeznek, ha azok növelik a hatékonyságukat és csökkentik költségeiket. A fenntarthatósági lépések tehát a vállalkozások szerint nehezen összeegyeztethetők a rövid távú gazdasági érdekekkel, ám többek között a fiatal tehetségek bevonzása és a cég reputációjának kiépítése/megtartása miatt mégis érdemes foglalkozni velük. Ennek megfelelően a vállalkozások több mint 40 százaléka tervez is valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást, ám a többsége ezt saját erőből finanszírozná.
Konkrétan zöld kötvénykibocsátást csak egy vállalat tervezett biztosan még a felmérés idején, viszont további nyolc cég sem tartja kizártnak az elkövetkezendő 3 éven belül. Miközben a felmérésünkből az derül ki, hogy 2020-ban kevés vállalat tervezett még zöld kötvény kibocsátással, addig 2021-ben már azt látjuk, hogy rohamosan változnak az ezzel kapcsolatos trendek. Többek között az MNB kezdeményezéseinek köszönhetően a vállalatok kezdik felismerni a zöld kötvénnyel járó előnyöket. Összességében jelentős fordulatra számítunk ezen a téren az elkövetkezendő években – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozás üzletágának vezetője.
A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalataiknak kevés tapasztalatuk van a hitelezés terén
A felmérés megvizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy a magyar vállalkozások többsége számára nem jött eddig szóba a zöld kötvény kibocsátás mint forrásbevonási lehetőség? A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatainál a forrásbevonás, a pénzügyi kérdések az anyavállalatok hatáskörébe tartoznak, ezért kevés az önállóságuk és függetlenségük a hitelezés eszközeinek megválasztására. Ezen felül a vállalatirányítási modell és a belső finanszírozás szabályai is kevés teret adtak erre, így ezek a vállalatok nem érezték eddig annak szükségét, hogy tájékozódjanak a zöld kötvényhez hasonló új típusú forrásbevonás lehetőségeiről, feltételeiről. Ezzel szemben a többségében hazai magán és állami vállalkozások nyitottak a zöld kötvények kibocsátására és nem is zárják ki, hogy a közeljövőben megvizsgálják ennek lehetőségét. Ennek fő motorja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja.
