A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja, hogy a különféle emberi tevékenységek valós költségeit hogyan lehet kimutatni. Egyre világosabb ugyanis, hogy a költségek közé be kell számítani a környezetkárosító tevékenységek terhét is. Ez a kérdés foglalkoztatta Andrew Simms-t, a sussex-i egyetem közgazdász professzorát is, aki megalkotta a matematikai képletet, amellyel kiszámítható, hogy a Föld és az egyes országok lakossága hány nap alatt használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit maga a természet regenerálni képes.

Egy olimpia, ahol nem osztanak aranyérmet

A túlfogyasztás napjának kiszámításakor a Föld által termelt természeti erőforrások adott évi mennyiségét ‒ a Föld úgynevezett biokapacitását ‒ elosztják az emberiség adott évi természeti erőforrás-felhasználásával ‒ ezt nevezzük a világ ökológiai lábnyomának ‒, majd megszorozzák az adott év napjainak számával.

„Magyarországon ez idén az év 146. napjára, azaz május 25-ére esik. Innentől kedve fogyasztanak a magyarok több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld regenerálni tud. Magyarország ezzel a helyezéssel a fejlett országok középmezőnyében helyezkedik el” – jelentette ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.  Luxemburg ugyanis már február 20-án eléri a fordulópontot, Csehország április 18-án, míg Svájc 2 nappal lemaradva Magyarország mögött, csak május 27-én. Az országok ökolábnyom-olimpiájának sorát Ecuador és Indonézia zárja november 24-én. „Ez azonban egy olyan verseny, amelyen senkinek nem jár aranyérem” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.