Az Ausztrál Antarktiszi Kutatócsoport munkatársa, Mike Double szerint a készülékek segítenek kideríteni, hol és hogyan táplálkoznak az állatok a nyári hónapokban - olvasható az ausztrál kormány honlapján.
A projektben részt vevő ausztrál és amerikai szakemberek tapadókorongokkal erősítik a bálnák hátára a kamerákat, amelyeket aztán 24 óra elteltével levesznek az állatokról. A kutatás az Antarktiszi-félsziget környékére, a Gerlache-szoros területére összpontosul.
"Az eszközök megmutatják, hogy az Antarktisz ezen térségében élő hosszúszárnyú bálnák miként táplálkoznak" - mondta Double, hozzátéve, hogy a felvételeken például látszik, amint a bálnák belevetik magukat a krillek (világítórákok) sűrű rajaiba, hogy lakmározzanak.
"A kamera az állatokra erősített elektronikus eszköz elején van, a mozgásérzékelők pedig nyomon követik a bálnák mozgását, valamint azt, hogy mennyire időre és milyen mélyre merülnek alá" - magyarázta a szakember.
Az Oregon Állami Egyetem munkatársa, Ari Friedlaender szerint a most begyűjtött adatok révén a kutatók a legapróbb részletekig rekonstruálni tudják a bálnák víz alatti táplálkozási szokásait.
"Az állatokat sértetlenül hagyó kutatási módszerek lehetővé teszik számunkra annak meghatározását, hogy a krillek mennyisége miként befolyásolja a bálnák táplálkozási sikerét, továbbá, hogy a klímaváltozás miatt a rákok előfordulásában bekövetkező bármilyen változás, valamint a kereskedelmi célú halászat és az óceán savasodása milyen hatással lehet a bálnákra a jövőben" - mutatott rá a szakember.
A kutatók hosszabb ideig fennmaradó megfigyelőeszközökkel szerelték fel az antarktiszi vizekben úszkáló csukabálnákat, amelyek táplálkozási szokásairól nagyon keveset tudnak - írja az MTI.
"A csukabálnák gyorsabbak és nehezebben befoghatóak, mint a hosszúszárnyú bálnák és gyakran portyáznak a jégtáblákkal borított területeken. Emiatt nagyon nagy kihívást jelent megtalálni és nyomkövetővel felszerelni őket" - mondta Elanor Bell bálnaszakértő.
