Az asztma a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, napjainkban körülbelül 300 millió embert érint a világon. 2025-re a becslések szerint további 100 millió fővel gyarapodik világszerte az asztmás betegek köre. Magyarországon az elmúlt 10 évben több, mint négyszeresére nőtt a gyermekek krónikus légúti megbetegedéseinek, főként az asthma bronchiale esetek száma.

A kutatások szerint az asztma előfordulási gyakorisága növekszik a nyugati életstílust átvevő, urbanizálódó országokban, annak és az egyéb krónikus tüdőbetegségek tüneteinek gyakori kiváltója a légszennyező anyagok megemelkedett szintje, ide értve a szálló port, a nitrogén-oxidokat, az ózont és a kén-dioxidot, amelyek mindegyike közvetlenül irritálhatja a légutakat – írja a légszennyezés.hu. Az autóforgalom okozta levegőszennyezés is magyarázat lehet erre a fejlett országokban elterjedt közegészségügyi problémára. A dízel kipufogógáz – amely állatkísérletek szerint allergiát okozhat – szerepet játszhat az allergia kialakításában az embereknél is.

Ez nem Kína, hanem Debrecen - Kép: MTI

Jellemzően magasabb az asztmás és allergiás betegek száma a nagyvárosban élő gyerekek körében, és ez egyértelműen összefügg a levegő szennyezettségével – így nyilatkozott Dr. Bánfi Andrea a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyermektüdőgyógyász szakorvosa tavaly a Kék Bolygó című környezetvédelmi műsorban. A legveszélyeztetettebbek a babakocsiban gyerekek, akik éppen a kipufogók magasságában helyezkednek el, de veszélyeztetettnek számítanak az egyébként is krónikus légúti betegségben szenvedők. Ezért van jelentősége a lakóhely légszennyezettségi jellemzőinek például azt asztmások esetében.

A levegőben található apró, szabad szemmel nem látható részecskék közt pollenek, égéstermékek, por is megtalálható, ezeket belélegezve, az asztmásoknál jellemző gyulladt légutakat irritálják, felerősítik a tüneteiket. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy asztmások esetében különösen a talajközeli ózon (elsősorban nyáron) és a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése (elsősorban télen) okoz panaszokat, ilyenkor sok betegnél lépnek fel köhögési rohamok, jelentkezik nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén. A légszennyezettség nemcsak önmagában jelent problémát. A légutakat irritáló szennyeződések belélegzése miatt az asztmás beteg érzékenyebb lehet más triggerekre (rohamot provokáló tényezők) is. Így például a magas légszennyezettség idejére szervezett szabadtéri program után az otthonában található, egyébként panaszt nem okozó allergének, mint például a penész és a poratka is irritálhatja, fokozhatja a tüneteit.