Ez a mennyiség csak a kommunális szemetet jelöli, benne van például a mindennapokban kidobott csomagolóanyag, élelmiszer, a kerti hulladék és a települési közintézmények szemete is – de az ipari és mezőgazdasági hulladékot például nem tartalmazza.
A magas számok ellenére jó látni, hogy az uniós szinten elállított lakossági hulladék jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben. A 2002-es csúcshoz képest, amikor évente átlagosan még 527 kg szemetet termeltek a mai uniós polgárok, közel 10 százalékkal sikerült visszaszorítani a szemetelést.
Emellett nagyon fontos az is, hogy hogyan végzi ez a sok hulladék: a legkörnyezetkárosítóbb az, ha csak simán hulladéklerakóba kerül. Ennél egy fokkal jobb, ha elégetik, így energiát nyernek belőle (itt fontos az égetésnél keletkező mérgező anyagok megfelelő kezelése), de még jobb a környezetünknek, ha valamilyen formában újrahasznosítjuk vagy komposztáljuk őket. Jó hír, hogy úgy tűnik, egyre kevesebb szemét végzi feldolgozatlanul valamilyen lerakóban: uniós szinten a harmada, Magyarországon kb. a kétharmada.
Emellett egyre nő a komposztált és újrahasznosított szemét aránya is. Míg 1995-ben az összes kommunális hulladék 17 százalékát komposztálták vagy hasznosították csak újra az EU-ban, addig ez az arány már majdnem eléri az összes ilyen hulladék felét (46 százalék).
A megtermelt kommunális szemét mennyisége általában a gazdasági fejlettséggel, jóléttel arányosan nő. Az egy főre jutó hulladék nagysága
A szemét mennyisége emellett tudatosságot is tükröz: minél tudatosabban él a helyi lakosság, annál jobban hozzájárul, hogy ez a mennyiség mind kevesebb legyen. (Az Eurostat megjegyzése alapján a különböző értékek a kommunális szemét némileg eltérő értelmezésére is visszavezethetők.) Bár a szemét továbbhasznosítása nagyban függ az aktuális állami politikától, nagyon sokat tehetünk mi, egyes emberek is annak érdekében, hogy ne terheljük napi több mint egy kilogramm szeméttel Földünket. (Európa Pont)
