Kép:Pixabay

Solomon Hsiang, a Kaliforniai Egyetem társprofesszora és Adam Sobel, a New York-i Columbia Egyetem professzora matematikai modellezéssel kimutatta, hogy már egy 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel is valószínű, hogy egyes trópusi növények, állatok és a lakosság több száz kilométerre távolabbra húzódnak jelenlegi otthonuktól. Az általuk alkalmazott számítógépes modellezés szemléltette, hogy a trópusok klímadinamikája miként nagyíthatja fel a klímaváltozás földön érzékelt következményeit. Ez azt jelenti, hogy még a legkisebb mértékű klímaváltozásnak is jelentős hatásai lehetnek. Egyes helyeken azonban még az iszonyú, hatvanfokos hőhullámok kialakulása sem kizárható.

„Nem az egyes fajok migrációs mintáiról készítünk specifikus előrejelzéseket, hanem arról, hogy a geofizikai kényszer –  a trópusok melegedése – miatt fognak eltávolodni a fajok otthonaiktól, tulajdonképpen elhagyják a trópusokat az egyes fajok, hogy hűvösebb környezetet találjanak maguknak” – idézte Sobelt a phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. Mivel a trópusokon egyformán forróság van, ha csak kismértékben emelkedik is a hőmérséklet, a népesség elvándorol, enyhülést keresve.

A kutatók szerint az egyenlítői sáv szinte teljesen el fog néptelenedni, ami hatással lesz a térség ökoszisztémájára és az ott élő emberekre. Egyes kontinenseken és az óceániai szigetekről a lakosság legalább 1600 kilométer távolságra vagy még tovább fog vándorolni, hogy az általuk eltűrt hőmérsékleten belül maradjon. A Scientific Reports folyóiratban ismertetett számítógépes szimulációk azt mutatják, hogy a trópusok hűvösebb térségei ezáltal zsúfolttá válnak, ezen térségek népessége akár 300 százalékkal vagy még nagyobb mértékben nőhet. Ilyen népsűrűség mellett még inkább megjelenhetnek a járványok, a létfenntartáshoz szükséges források miatti konfliktusok –  figyelmeztetnek a szakemberek, akik nem zárják ki a lakosság szokatlanul nagy mértékű migrációját.

Magyarország is érintett

Mint azt korábban megírtuk, tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót hirdetni, mára viszont a nyarak mindennapos részévé vált. Még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben, már tíz éven belül is évente 9–16 nappal nőhet a hőségriadók időtartama. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő a forró periódusok. (Az idei év egyébként globálisan is rekorder lesz.)

A múlt század elejétől tekintve évente átlagosan 5 nappal több „hőhullámos napot” tapasztaltak Magyarországon. A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.