Hné bajban lehet. Nem lenne rá szüksége, mégis kénytelen elgondolkodni készen kapott véleményéről. Hivatásos Fidesz-hívőként a népnek szóló Orbán-levelekkel megkeres ezt-azt a környéken, s ha már ott van, akkor elmondja készen kapott véleményét. Faluja kocsmájában, a városba zötykölődő buszon, a boltban jól szokott elsülni le a féligazságokból táplált hőbörgés, az aktuális kormányzat le mocskos tolvaj bandázása. Hné, aki az Orbán-kormány időszaka óta élvezi a fix jövedelmet, a rokkant nyugdíjat, most tényleg bele fog rokkanni a fejtörésbe. Jó eszű asszony ugyanis és rájön, spontán véleményét, melyet hallott és betanult a térségi véleményközvetítő központban, a múlt héten elfelejtették átgondolni. Az még csak rendben lenne, hogy a mai (és tegnapi) kormány által felvett hitelek hollétét pártelnöke - hitük szerint már jövőre - kormányra jutva képtelen lesz képes megtalálni. E múlt heti Orbán-féle szónoki fordulathoz a készen kapott spontán vélemények központjában Hné-t ellátják a bitang sok államháztartási hiány bírálatával is. Hné-n csak meg kell nyomni egy gombot és már folyik is belőle a legsajátabb véleménye: mennyivel jobb lenne a mostani Gyurcsány-politikánál, ha növekedésközpontú orbáni gazdaságpolitikát vezetnek be. Orbán és így aztán Hné szerint is ehhez visszahozott Széchenyi terv és radikális adócsökkentés - egyszerűsített adórendszer, egységes adókulcs - kell. Ezt kapd ki Hné, hiszen az ennél sokkal szerényebb, visszafogottabb Gyurcsány-adóreform is kapásból 200 milliárdos lyukkal látja el a 2006-os költségvetést. Hné ezért lehetett pácban a múlt héten, ha kegyeskedett elgondolkodni készen kapott saját spontán véleményén. Az államháztartás hiánya - a Gyurcsányénál radikálisabb adócsökkentéssel - rendesen megnőne. Igaz, az egy jobboldali lyuk lenne. Lyuk, melyet tovább tágítana a minap megszólaló Matolcsy György, mert ő bizony még radikálisabb adóreformban gondol, meg arra, hogy a nem adózók gazdaságát - 6 ezer milliárd forintot nyelnek le be nem fizetett közterhek formájában - megsarcolná. Hné, aki természetesen adómentes svarcokkal egészíti ki a balról kapott rokkant nyugdíját, jobboldali kormány esetén tízpercenként rohanna a postára feladni a közterheket.

Hné gondjai fokozódnak tehát. Egyre jobban érdekli őt, hogy ezen a héten milyen spontán véleményt fogalmazzon meg, ha véletlenül mellé ül a buszon egy ingadozónak tartott jövő évi szavazó. Az államháztartás baloldali hiánya baromi nagy, de ha a buszon utazónak eszébe jut - merő véletlenségből, persze - az Orbán-féle radikálisabb, a Matolcsy-féle még radikálisabb adócsökkentés, akkor mi a bánatot mondjon? A készen kapott vélemények központjában talán most éppen Varga Mihály javaslatát számolják át a hivatásos Fidesz-hívők spontán véleményévé, a régi-új alelnök munka-, család- és vállalkozásbarát áfakulcsnak a 19, 10 és 5 százalékot tartja ugyanis. Az áramot és a gázt meg csak 10 százalékkal adóztatná, egy keveset ő is hozzátéve az így már jobboldali államháztartási hiányhoz. Lássuk be, Hné, szerencsétlen, nagyon nincs egyszerű helyzetben, hiszen már otthon is, a környező falvakban is hozzászoktak, hogy az Orbán-levelek mellett a féligazságokból levezetett naprakész kormányzati szidalmakkal házal. De most, ezekkel az adóügyekkel a gól helyett könnyen öngólt lőhet. Ha meg nem beszél a kormány meg a jobboldal adóreformjairól, akkor miről beszéljen? A munkanélküliségől, melyről a Fidesz-frakcióvezető mondta el a múlt héten is azt, amit elmondott a megelőző, meg az annál is előbbi héten: ígérték a mocskok a munkahelyteremtést, aztán mi lett belőle, a fordítottja. Európa szégyenén hipp-hopp segíthet a jobboldal hatalomra jutása - hozhatja ki tehát érveit a spontán vélemények központjából Hné. A hogyan számolják fel a munkanélküliséget kérdésre azonban elfelejtették a választ, pedig  a titokra a magyar baloldalon kívül mindössze Európa egésze kiváncsi. Az osztrákok, franciák, németek, portugálok, szlovákok, lengyelek és csehek háza táján ugyanis úgy, vagy jobban nőtt a munkanélküliség, mint nálunk.

Hné vigyázott a mundér becsületére, s csak olyan helyközi buszra szállt fel, amilyenen valamiről szóló politikai napilapot olvasó utas nem volt. Olyanra sem ült fel, amilyenen friss gazdasági tanári diplomával rendelkező leánygyermeke utazni szokott. Így aztán a múlt héten sem volt senki, aki visszabeszélt volna Hné-nak, amikor az etetni kezdte egyik-másik ismerős utitársát a spontán vélemények központjában javasolt brüsszeli érvekkel. Mekkorára nőhetett a hitele Hné-nak, akinek nem elég, hogy a fejében volt a név, Joaquín Almunia, de azt is idézni tudta, hogy a politikus az Európai Bizottság nevében volt oly kedves világgá kürtölni saját meglepetését a magyar adóreformról. A végeredmény nagyszerű, Hné a helyi járaton, Joaquín Almunia pedig brüsszeli sajtótájékoztatóján szinte egyszerre aggódott azért, mert a jövőre esedékes áfa-átalakítás megkérdőjelezi az idei 3,6-ra csökkentendő államháztartási hiány betarthatóságát.

Hné reményei szerint kikerülhet végre a mókuskerékből, a dögunalom gazdaságpolitikából, melyet még az sem dob fel eléggé, ha a csúsztató uniós politikus vádaskodásai spontán eszébe jutnak. Hné nagy-nagy örömére ennek a hétnek a végén már tudhatja a világ, melyik város nyeri el a pekingit követő olimpia rendezési jogát. Hné tehát spontán felkészülhet az emlékeztetésre: Budapest is, az ország is hangyaszorgalommal építkezhetne már, ha a Fidesz-kurzus 2002-ben a helyén maradhatott volna. A magyar olimpiát azonban padlóra küldte a mostani kormány. De már nem sokat kell aludni, s 2006-ban nekiveselkedhet a következő ötkarikás játékokért folyó versenynek a jobboldal.

Pardon, kicsit előre szaladtunk, az olimpia nem a múlt heti, hanem az eheti fonákságok vélelmezhető darabkája. De hát az olimpia nagyon fontos és szerethető dolog, s van akkora hír, hogy áldomást, egy kupica bort igyunk a tiszteletére. A fifikás olvasó pedig gondolja is, hogy a Sárazsadányi Furmint múlt heti aktualitása következik ehelyütt: az, hogy az Orbán család fejére nagyon is vigyázott az ex-First Lady excégének ügyvezető igazgatója és vállalati jogásza. Nem is utaztak el Tokaj-hegyaljáról Budapestre, a Parlamentbe, hogy az őket megidéző vizsgálóbizottság előtt megnyilatkozzanak. A fifikás olvasónak azonban nincs szerencséje, nem a képviselői irodaházba, nem az Orbán-gazdagodás ügyben meghallgatást tervező honatyákhoz, de még csak nem is a szomszédos helyiségben Gyurcsány Ferenc kihallgatást játszani igyekvő Fidesz-vezérekhez invitáljuk őt. A sárazsadányinál békésebb borvidékre, Badacsonyba. Oda, ahová - jelentették be a múlt héten - egy Depardieu névre hallgató színész borászi minőségében fészkeli be magát, s ez annyira jó dolog, hogy Hné például meg sem említené a helyi korcsmában, kisboltban, vagy éppen a helyközi buszon zötykölődő komaasszonyoknak.

Hozzáértők szerint a franciák üdvöskéje otthoni szőlőbirtokát is kedvenc helikopterével szokta volt felkeresni. Bölcsen teszi, ha badacsonyi parcelláit is így látogatja majd, s ha már ott jár, a magyar tenger légterében, kevéske szúnyogirtót és hernyópusztítót permetezhetne a partra, no meg a szőlőkre. Depardieu - hiszen jó francia - átreppenhetne kollégáihoz, a Tokaj-hegyalján gazdálkodó Disznókő Borászat szőlőit megvédeni a kártevőktől. S mert a vendéglátó országban nincs gazdája a hernyóellenes permetezésnek, a Depardieu légierő Badacsony és Tokaj között - elvére útba esik - pár vödörnyi anyagot kilöttyinthetne a Mátra, a Bükk növényzetére, nem mellékesen szőlőire is. Cserébe Hné erről a Depardieu-tettről sem alkotna készen kapott spontán véleményt.