Ugyanez más hangszerelésben. A sokáig Budapesten dolgozó, egyháza titkáraként országos ismertségre szert tett, a szinte mindennapos közszereplést vállaló, s - minő emberi gyarlóság - a népszerűséget alighanem megszerető Veres András előbbre lépett, Szombathely megyéspüspökévé vált, s bizony töredék-annyi a közszereplése. No de ha egy hírcsokorban, hírműsorban, televíziós felvételen szerepel a látványos színésznővel, akit a Sachs-bohózattal együtt tiltott ki az egyházmegyei kollégium udvarán fel(nem)állított színpadról, akkor gyarlóság ide, gyarlóság oda, múltjának egy kedves darabkája köszön vissza a püspöknek. A rivaldafényt meg lehet szokni, mi több meg lehet szeretni, s uram bocsá' vágyni, hiányolni is lehet - de nagyon.
Akár az egyik, akár a másik hangszerelés az igaz, a múlt héten Dobó Kata - Hans Sachs és Jordán Tamás segítségével - utat tört a hírpiacon Veres András szombathelyi megyéspüspöknek. Váljék egészségére.
A látványtervezett művésznőnek persze mindenképpen lételeme a nyilvánosság - ezért színésznő. Ráadásul szépsége ellenére neki csak az adatik meg, hogy egyik-másik filmjét valamelyik csatornán levetítik, s nem állhat naponta-hetente a kamera elé a betanult, vagy a saját agyszülemény közügyi, közéleti, netán politikai-gazdasági véleményével. Márpedig most megint közeleg az ilyen színészek - nekik még megbocsátható -, szinte újságírók, valóságshow-kból átpártolt dumagépek időszaka, már csupán néhány nap és valamennyi csatornán elkezdik készíteni a jövő nyári műsoraikat. Azokat a szellemi kéjutazásokat, amelyeket 2007 májusa és szeptembere között megismételnek mindannyiunk gyarapodására. Ugyanúgy, mint ezen a nyáron, a tévék reggeltől estig, majd estétől reggelig ismételtek. A másodszor is képernyőre szállítandó show-kat azonban ősszel, télen, tavasszal illik bemutatni először. De a lényeg, hogy mint a paprika, amelyik kétszer csíp, az ilyen ismétlésre kárhoztatott műsorok nyáron is keresnek gazdáiknak, a gázsi bizony kétszer esik jól igazán. E kiváló műsorok kiválóságai már itt bujkálnak a kertek alatt, nem is kell sokat aludnunk ahhoz, hogy csőre töltött tévénken megtekinthessük a jövő nyári kínálatukat. Lesz megint light-os Heti hetes - igaz, nyári ismétlés nélkül -, lesz Friderikusz esti riportműsor téli és hűsítő jégkockákkal tálalt nyári változatban, és lesz veretes, a nézőt komoly agytornára késztető Névshow is, nehogy pihenni kényszerüljön szürke állományunk. A képernyők kiválóságai már hazajöttek tűzijátékot nézni, csak a Balatonra ruccannak le kipihenni a nyaralási fáradalmakat, s már kezdik is az őszi-téli szemináriumot.
Az ő balatoni magányukat - nem ők az alanyok - bizonyára nem zavarja meg a múlt héten elhangzott kellemetlen közlés, az, hogy megkezdődött a közszféra kirablása. Elindult az a művelet, amelyet a közszolgálat bebetonozott bérrendszere ellen követ el a kormányzat - az ellenzék szerint. Csakhogy a nyaralási fáradalmaikat balatoni kiheveréssel ellensúlyozó urak és hölgyek a közszféra kirablásából azért sem tudnak meg semmit, mert a közszférát nem rabolják ki, legfeljebb némelyeknek sikerült hírműsorokba bekerülve nagy hanggal megemlékezni róla. Amúgy sem érdekes az, ha valahol valakik nem csupán az államháztartás bevételeinek növelésével, hanem a kiadásainak a csökkentésével is bajlódni igyekeznek - unalmas mutatvány, még képesek, s tartós egyensúlyba hozzák vele a büdzsét, akkor pedig min szórakozunk a későbbiekben?
#page#
Költségvetés-védelmi értelemben a múlt héten egyébként nem a politikusok kerültek, elő-, vagy inkább háttérbe. De tény, a közszféra háza táján folyamatosan, a katasztrófavédelemnél napokon belül, a mentősöknél pedig elnyújtva kerül sor létszámcsökkentésre. Vajon hol és kinek a joga a kirúgás? Vajon ismerik-e a takarítók azt a praktikus felhívást, hogy az utolsó zárja be maga mögött az ajtót? Ha van utolsó, akkor az azonos-e a kirúgandók listájának összeállítójával, vagy ő már burokban van? Sok a kérdés, de azok, akik itt élünk, tudjuk a választ: a személyzetis, a HR-es, a takarító az, aki nyugdíjas állás tulajdonosaként emelgeti középmagasra a rúgó lábát. A közszférában, a Miniszterelnöki Hivatalban sem véletlen, hogy akikről döntöttek, azok nem szükségképpen a legrosszabb közszolgák. A múlt héten például a környezetében talán a legértékesebb tudást igazoló diplomával, kormányzati életét megelőző éveiben szerzett sokirányú gyakorlattal felvértezett asszonyság került lapátra. Mert hát ott is a lapát nyelénél a kirúgástan háttéremberei állnak, s mint ilyenek, egzakt szempontrendszer szerint teljesítenek. Az egzakt szempont pedig: amíg más ül a lapáton, addig ők biztonságban vannak a lapát nyelénél. A MEH-alkalmazott RSZ kisasszony kénytelen belátni, annyira sem szerencsés, mint a Lampert Mónika vezette minisztériumban lévő kortársai, akik időben lettek terhesek, kismamák. Időben, igen, mert a miniszter múlt heti bejelentése szerint kormányzati anyai védőháló került a fejük fölé: biztonságban szülhetnek és babázhatnak, rátört az emberség a tárcájukra. Bezzeg RSZ kisasszony rosszkor rossz helyen nem lett terhes, így tökéletesen mindegy, mit ér a diplomája meg a tudása. Elmehet az üzleti világba, vagy vissza a bürokrácia fellegvárába, Brüsszelbe, ahol már volt szerencséje dolgozni.
Könnyen lehet persze, hogy RSZ kisasszony egyszerűen csak gyanús. Feltételezik róla, hogy ha már egyszer uniós alkalmazott is volt valamikor, akkor hülyére kereste magát Brüsszelben, s valahol ott kinn dugdossa egy zugbank zugszámláján tízezernyi euróját. A MEH-ben talán nem is hisznek a pénzügyi kormányzatnak, amelyik csak ígéri, hogy barátságos eszközökkel is megszerzi az RSZ-féle euró tízezreket. A József nádor téren fennen hirdették a múlt héten is, hogy az 1000 milliárd forintnyi adózatlan, külföldön parkoló pénzt haza lehet hozatni a tulajdonosokkal. Gondoljuk, úgy, mint ahogyan azt tették az olaszok is pár éve, s Berlusconiék 10 perc alatt kivasalták az addig roppant gyűrött büdzséjüket. A múlt héten tehát beindították a József nádor téri szivattyút, hogy zsákszám hazaszippantsák a titkon kimentett pénzeket. Persze az is lehet, hogy az adózatlanul külföldön parkoló 1000 milliárdra szakosodott minisztériumi csapat csak alibi, s szerveződésük egyetlen igazi értelme, hogy addig, ameddig kergetik a dugipénzt, elkerülik a lapátot. S ha ez igaz, akkor nem is kell magyarázni, mi okból voltak oly annyira ügybuzgók a múlt héten.
Ugyanígy érthető a bükkszentlászlóiak ügybuzgalma is: még tüntettek is Miskolcon, hogy ők nagyon szeretnének a legdrágább energiahordozóval és fűtéssel rendelkezni, s lássák már el őket földgázzal. Igazuk van. Napjainkban ugyanis mind többen próbálnak meg galád módon olyan kazánokat szerezni, amilyeneket például pellettel, vagy másmilyen megújuló energiahordozóval lehet etetni, s nagyon nem lenne ellenükre, ha például hőszivattyúval nyerhetnének hőt a talajból. Ha ez így megy tovább, akkor mi lesz a szegény földgázosokkal? Ott maradnak a városok, falvak kellős közepén az eladhatatlan szolgáltatásaikkal, a Szibériából ideterelt fosszilis energiával, s legvégül pedig úgy kirúgják őket, mint a közalkalmazottakat. Hát nem, ilyet ne tegyen senki, a múlt heti miskolci tűntetők ezt akadályozzák meg, miközben a szibériai földgázért életüket és vérüket is áldozzák, s alig várják, hogy eladhassák a fássufni jelképét, a baltát.
Míg a bükkszentlászlóiak a fatüzeléstől akarnak szabadulni, a tel-avivi legfőbb katona a részvényeitől. Ezzel vádolták meg a múlt héten, a súlyos bírálat oka az volt, hogy tudta, mikor fog kitörni a háború. Persze, hogy tudta, elvégre ő a főparancsnok. No de főparancsnok lehetne akkor is, ha eszébe sem jut értékpapírjait piacra dobni azelőtt, hogy értéküket veszítenék? Ha ennyi sütnivalója sincs, akkor közlegénynek sem jó, nem hogy parancsnoknak. Sosem tudjuk meg, hogy tényleg a háború előtti utolsó napokon - bennfentes információk birtokosaként - eladott-e részvényeket, vagy csak konstatálta, hogy eladhatna, de nem tette, mert azt is tudta, hogy jól faron billentik érte.
Meglehet, a főparancsnokot most érdemes figyelni igazán, hiszen árulkodó lehet, ha e napokban pedig vesz részvényeket. Az ugyanis azt is jelentené, hogy maholnap kitör a tartós béke Izraelben és Libanonban, s az egyelőre még olcsó részvényeknek később jó lehet az áruk.
Adná isten, hogy végre beinduljon az ilyen bennfentes kereskedés is.
