Miközben a háromdimenziós kerek ügylettel foglalatoskodtak honunk labdarúgói, egy kétdimenziós kerek ügyletről is sikerült megemlékezni. Amíg a labda pattogott az eső után is locsolt gyepen a 0:2-re végződött német-magyar mérkőzésen, addig néhány mellékes információ is felszínre került a másik kerek valamiről, a forintról. Igaz, nem arról a pénzről, amellyel ilyenkor jutalmazni szokták a játékosokat.

Forintban mérhető a korábbi kínai, s a mostani németországi mérkőzés közötti speciális kapcsolat. A kínai csapat elleni összecsapás egyik különös hozadéka egy pár soros levél. Az egyik magyar válogatottat amott, a Távol-Keleten a bíró leküldte a pályáról, az eltiltásnak pedig írott nyoma is van valahol. Hogy hol? Hát úton – tudhatta meg immáron a német-magyar mérkőzés során a nagyérdemű. A Kínában vétkesnek kikiáltott játékosról a dokumentumot feladták postán. De a focista a német meccsre is felölthette a válogatott mezét, mert a 21. század postáját használták az ázsiai országban, mit sem tudva arról, hogy Pekingből Budaörsre akár 4-5 nap alatt is megérkezhet a boríték, de Budaörs és a Magyar Labdarúgó Szövetség budapesti székháza között – hála a legmodernebb logisztikai rendszernek – néhány hétig kószálhat az eltiltás. Minden jel szerint a nemzeti tizenegyből nem kell hiányoznia a skótok elleni legközelebbi összecsapásról sem a kínai piros lap tulajdonosának: a levél ugyanis halad a maga útján, lassan, komótosan, úgy, ahogy a százmilliónyi kétdimenziós kerek tárgy, a forint – befektetve a logisztikai rendszerbe – azt engedi.

Vajon mit látott még Matthäus mester Magyarországon azon kívül, amit hivatalból látnia kellett? Mert hogy, hogy nem, megtalált egy másodosztályú csapatban focizó védőjátékost, s egy ifjút is, az utóbbi nem klubjának nagy csapatában kergeti a bőrt, hanem a zsengébb korúak gárdájában. Mindketten szerepeltek Kaiserslauternben. Matthäus mester félreértette volna a helyzetét, s pénzéért, amit munkája fejében kapott, képet akart alkotni a magyar foci egészéről? Hangsúlyozzuk: az egészéről, így aztán meccsekre járt, az NB II-ben is, az ifjak mérkőzésein is szemlélődött. Miközben felfedezte a Vasasban focizó hátvédet, s az FTC junior játékosát, látta azt is, amit nagyon nem akarhattak elé tárni a magyar labdarúgás krónikus bajairól – meglehet, éppen ezért nem a kétdimenziós kerek tárgyak – a magyar forintok – mennyisége, hanem a háromdimenziós kerek tárgy – a labda – körüli történések miatt gyengült el és vette komolyan a Bosporus vidékéről érkezett állásajánlatot.

Időzzünk még az egyik Matthäus-felfedezettnél, az FTC-ben sportoló ifjúnál. A vasárnapi meccs tévés kommentátorai telezokogták az étert: a talán 20 éves labdarúgót idősebb, a felnőtt csapatban játszó társa szokta volt autóval edzésre vinni, a legénynek még annyija sincs, hogy beszerezzen magának egy járművet. Tényleg zsebkendőket lehetett megtölteni, úgy ömlött a hallgatóság könnye, kivált, mert láthatta a kísérő összeállítások szereplőit is, egyfelől az 50 évvel ezelőtti német csapat még élő, joviális, szépen megöregedett, tartással, kiállással rendelkező játékosait, másfelől például a mi Tóth II-nket, aki az ő idejében még Rákosi Műveknek hívott csepeli gyárban dolgozott a foci mellett, s alighanem tengődik az egy életnyi esztergályoskodás utáni nyugdíjából. Vajon mi lehet a forintra váltható üzenet a mának, a junior labdarúgónak, akit, ha nincs autós segítőtársa, metró visz az Üllői úti edzésekre?…

Az ifjú focista mindenesetre nem jelentett beteget Matthäusnak – elment Németországba rúgni a háromdimenzióst, hogy előbb-utóbb összejöjjön a kétdimenziósból annyi, amennyi egy autó ára. Nem így a csapattársak, akik - a szövetségi kapitány szerint - indokolatlanul nyomták Pesten az ágyat. Talán mert belebetegedtek Puskásék egykori mondásának sajátos adaptációjába. A „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” mai, kétdimenziós – azaz forintosított - változata úgy hangozhat: ha egyszer az aranycsapatot is hazavágták, akkor mi miért kergessük a bőrt a garantáltan kis pénzért egy nagy zakó fejében?

Tagadhatatlan, Puskásék valóban kikaptak Bernben a németektől. A 3:2-vel azonban a világ második legjobbjai lettek. Merthogy nem csupán a kétdimenziós tárgyhoz, a forinthoz, hanem a háromdimenzióshoz, a labdához is értettek.