Jelenleg az Európai Unión kívülről rendelt termékekre 22 euró (kb. 7700 Ft) érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni. A NAV szerint, főleg Kínából rendelt termékek esetén többször előfordul, hogy a feladó nagy értékű telefonok, számítástechnikai eszközök esetén is 22 euró alatti értéket tüntet fel, ezzel elkerülve az adófizetést. Jövőre (a tervezett január 1. helyett július 1-jétől) ez a kiskapu bezárul, minden termékre kell majd adót fizetni, bármilyen kicsi is legyen az értéke. Emellett, mivel minden termék behozatalát be kell jelenteni, nő a lebukás veszélye, ha valaki alacsonyabb érték feltüntetésével próbál trükközni.
EU-n belüli online értékesítés: a vevő tagállamának áfa-kulcsát kell megfizetni
Jelenleg az EU-n belül működő webshopok dönthetnek úgy, hogy a vevő (címzett) tagállama által választott értékhatár (jellemzően évente 35 ezer euró, kb. 12 millió Ft) alatt nem a vevő országában, hanem az értékesítő országában fizetnek áfát.
„Így lehet Magyarországon is jogszerűen termékeket venni az itteni 27 százalékos áfa helyett például egy luxemburgi webshopból az ottani, 17 százalékos áfával. Lényegében ez a lehetőség is megszűnik jövőre, mert néhány kivételtől eltekintve a legtöbb esetben a vevő országának adómértékével kell majd megfizetni az áfát” – emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Az online piacterek is felelősek az áfa megfizetéséért
Számos jól ismert online értékesítési portál, webshop részben vagy egészben csak megjelenési felületet (ún. piacteret) biztosít a kereskedőknek. Ilyenkor az adásvétel a honlapon keresztül hirdető kereskedő és a vevő között jön létre.
Jelenleg, ha a kereskedő nem fizeti meg az áfát az ilyen ügyletek után, akkor a piactér üzemeltetője nem tehető felelőssé, míg a NAV az EU-n kívüli kereskedőknek általában bottal ütheti a nyomát. Jövőre ez is változik, a piacteret biztosító cégeket tipikusan egyfajta köztes szereplőknek kell tekinteni, azaz úgy, mintha ők lennének a termékek beszerzői és eladói is. Így a végső vevők felé történő értékesítés során a piacterek kell, hogy megfizessék az áfát.
Adminisztráció csökkentése
Jövőre lehetővé válik, hogy az adott webshop a saját országában, a saját nyelvén adjon be áfa bevallást a más országokba történő értékesítésekre is. Így nem kell majd adóregisztrációt végezni és bevallásokat benyújtani más EU-s tagállamokban, hanem az értékesítő államának adóhatósága továbbítja az adatokat a többi érintett EU-s tagállamnak. Az Európai Tanács számításai szerint ezzel az érintett vállalkozások az áfa bevallással kapcsolatos adminisztrációs költségeik 95 százalékát megtakaríthatják.
Miért szükségesek a változások?
„A módosítások fő oka, hogy a becslések szerint évente EU-s szinten 7 milliárd euró áfát nem fizetnek meg az online értékesítéseken. Összesen tehát ennyi veszteség éri az Európai Unió tagállamait, köztük Magyarországot. Ez még tagállamokra lebontva is tetemes összeg, országonként évente több tízmilliárd forint” – hangsúlyozta Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Kik a halasztás nyertesei és vesztesei?
A halasztás nyertesei azok a tagállamok és webshopok, amelyek még nem tudtak megfelelően felkészülni a változásokra. Jól járnak még a halasztással azok a webshopok és vevők, amelyek néhány kiskaput kihasználva a jelenlegi rendszerben kevesebb adót fizetnek.
A halasztás vesztesei pedig azok a tagállamok, amelyek már 2021 első felében a jelenleginél magasabb adóbevételre számítottak. Nekik a bevételek növekedésére még fél évet várniuk kell, csakúgy, mint azoknak a webshopoknak, amelyek minél hamarabb élni szeretnének az adminisztráció-csökkentés lehetőségével.
