Kép: Pixabay

A német Karl May Kiadó 2003 óta jogosultja a WINNETOU közösségi szóvédjegynek  (a közösségi oltalom egy tanulmány szerint megduplázza a termékek értékét) egyebek mellett filmek, nyomdaipari termékek, ékszerek, parfümök, kozmetikai termékek, bőrből készült termékek, háztartási cikkek, ruházati cikkek, játékok, élelmiszerek, rendezvények és üdülőtáborok, valamint személyszállítás, szállásadás és étkeztetés vonatkozásában.

A német Constantin Film Produktion GmbH társaság által benyújtott törlési kérelmet követően az Európai Unió Védjegyhivatala (OHIM) 2013-ban törölte ezt a védjegyet, kivéve a „nyomdabetűk” és „klisék” vonatkozásában. A többi áru és szolgáltatás tekintetében a Védjegyhivatal úgy ítélte meg Winnetou-val kapcsolatban, aki kitalált, nemes lelkű és jóságos indián törzsfőnök, és Karl May német szerző regénysorozatának egyik főhőse, valamint filmek, színházi előadások és rádióhangjátékok főszereplője, hogy e megjelölés egyrészt leíró jellegű, másrészt nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, így nem képezheti védjegyoltalom, és ennek megfelelően monopólium tárgyát.

A magyar társaságok nem igazán tájékozottak a közösségi védjegyek témájában, ezt mutatja a legutóbbi eset is, amikor százezreket csaltak ki cégektől bűnözők.

A március közepén kihirdetett ítéletével az Európai Törvényszék helyt adott a Karl May Kiadó által a Védjegyhivatal határozatával szemben benyújtott keresetnek, és hatályon kívül helyezte a határozatot. A Törvényszék szerint a Védjegyhivatal megsértette a közösségi védjegyek rendszerét szabályozó önállóság és függetlenség elvét.

A Védjegyhivatal ugyanis ahelyett, hogy önálló módon értékelte volna, hogy a Winnetou megjelölés a szóban forgó áruk és szolgáltatások vonatkozásában leíró jelleggel rendelkezik-e, kötelező értéket tulajdonított a német bíróságok határozatainak, amelyek értelmében e kifejezés leíró jellegű, következésképpen nem állhat védjegyként oltalom alatt. A Védjegyhivatal megismételte ezt a hibát akkor, amikor a megkülönböztető képesség hiányát a leíró jellegre vonatkozó értékelések alapján állapította meg. A Törvényszék megállapítja továbbá, hogy a Védjegyhivatal nem indokolta meg elégséges módon a határozatát.

A Védjegyhivatal nem fejtette ki elégséges módon különösen azokat az okokat, amelyek folytán a Winnetou megjelölést, túl azon a konkrét jelentésén, hogy egy kitalált személyt idéz fel, az érintett közönség akként észleli, hogy általánosabb jelleggel az „indián” és az „indián törzsfőnök” fogalmakra utal.

Ezenkívül a Védjegyhivatal által a „merchandising” áruk kategóriája alatt csoportosított árukkal összefüggésben való leíró jellegre vonatkozó indokolás túlságosan általános és elvont. Ezen árukat nem lehet egyetlen homogén kategóriába tartozóknak tekinteni, a Védjegyhivatal továbbá mindössze arra hivatkozott, hogy ezen áruk tekintetében a Winnetou megjelölés azt írja le, hogy a film- vagy regényhőshöz kötődő árukról van szó, amelyekről a fogyasztó azt feltételezi, hogy egyszerűen „winnetou-s” reklámtermékek, és nem következtet belőlük azok származására. Hiányzik tehát ezen áruk természetének és jellemzőinek a kifejezett elemzése. Mivel a Törvényszék ítéletével hatályon kívül helyezte a Védjegyhivatal határozatát, ez utóbbinak a Constantin Film által benyújtott törlési kérelem tárgyában most újból határozatot kell hoznia a Törvényszék ítélete indokolásának figyelembevételével.