Egy nő számára a vállalkozás az önmegvalósítás eszköze is, és gyakran nem piaci igények alapján jön létre – ez inkább a férfiak vállalkozásaira jellemző –, hanem általában belső indíttatásból, vagy külső nyomásra, például a leendő vállalkozónő annyira szereti a szakmáját, a hivatását, hogy szeretné a jövőben nem alkalmazotti – kiszolgáltatott – viszonyban folytatni, vagy a leendő vállalkozónő olyan hobbit űz, amellyel pénzt is tudna keresni, és erre alapozza vállalkozását vagy a leendő vállalkozónő a szakmáját/hivatását a jövőben csak vállalkozási formában tudja folytatni, mert megszűnik az alkalmazotti viszonya.
"Amikor elkezdtük, a legtöbben csak magunkon szerettünk volna segíteni. De rájöttünk, hogy együtt, az erőinket összeadva segíthetünk másokon is. Úgy gondoljuk, hogy a vállalkozónőket képezni, fejleszteni, támogatni kell, valamint közösségbe vonni, mert a nők nem üzleti és pénzügyi tudással felvértezve lépnek ki a vállalkozói létbe, hanem sokkal inkább nőként: a vevői igényekre odafigyelve, küldetéstudattal, szociálisan érzékenyen, többek helyett dolgozva, saját érdekeket már-már háttérbe szorítva. Alapítóink és tagjaink támogatják egymást, de minden kezdeményezésünk, programunk, összejövetelünk és projektünk azt célozza, hogy a vállalkozónők élete könnyebb legyen, vállalkozásaik pedig még sikeresebbek legyenek" - írja a szervezet közleménye.
Decemberig három alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a női vállalkozásokat tömörítő, érdekeiket képviselő szervezetek és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásért Felelős Államtitkárságának szakértői. A találkozókon a fejlesztési lehetőségeket, valamint a közeljövőben létrejövő mentorhálózat működési feltételeit dolgozták ki. A felek – egyedülálló módon – igazi műhelymunka keretében vetettek fel és válaszoltak meg olyan kérdéseket, amelyekkel a női vállalkozók nap mint nap szembesülnek.A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a női vállalkozások fejlesztésében jelentős szerepe van a vállalkozói mentorálásnak, így a műhelymunkák kiemelt feladata egy országosan, egységesen elérhető mentorhálózat kereteinek meghatározása. Itt találja a részleteket. (Az Unió is tervezi a női vállalkozók támogatását.)
Az Európai Unió definíciója szerint a női vállalkozó többségi tulajdonosa a cégének, és tevékenyen részt vesz a döntéshozásban, kockázatvállalásban és a mindennapos igazgatásban. Motivációja – a kutatások szerint – általában jelentősen eltér a férfiakétól. A női vállalkozók számára nem a pénz az elsődleges, sokkal inkább valamilyen segítő szándék vezeti a vállalkozói mellett, azzal együtt, hogy így megpróbálhatja a munkaidejét a családnak megfelelően beosztani. A tapasztalatok szerint ezért a női vállalkozások tevékenysége jellemzően nagyobb társadalmi megtérüléssel kecsegtet. (A női vállalkozásokról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről itt olvashat bővebben.)
Vannak köztük fiatalok, akik a fogyasztói társadalom játékszabályait ismerve, öntudatosan kezdeményeznek, vannak nyugdíjasok, akik továbbra is vágynak a munka nyújtotta sikerekre, de talán a legnagyobb csoportot a szülés után visszatérők alkotják. Nagyvállalati, multinacionális környezetben nem igazán preferálják a szülőkorban lévő vagy már gyerekes női munkavállalót, mert attól félnek, hogy hosszú távon nem lehet százszázalékos teljesítményt várni tőle. Esetükben a vállalkozás egyfelől kényszer – mert például a részmunkaidő hazánkban szinte ismeretlen -, de sok esetben anyagi előnnyel is kecsegtet.
