Ugyanannyit kell fizetni a kölcsönzött melósnak

Egyre vonzóbb munkalehetőséget jelent kölcsönzött munkaerőként elhelyezkedni: tavaly mintegy 104 ezren dolgoztak ilyen feltételek mellett, havi bruttó átlagkeresetük pedig elérte a 163 ezer forintot, ami egy év alatt több mint tíz százalékos emelkedést jelent. A kölcsönvevő cég ráadásul köteles a kölcsönvett munkavállalót azonos mértékben díjazni, mint saját, az előbbivel azonos értékű munkát végző kollégáját. Ez utóbbi szabály alól azonban van néhány kivétel is, ami miatt a kölcsönzött munkavállaló borítékjában a gyakorlatban mégis kevesebb lapulhat hó végén, mint a belsős kollégáéban. A tiltakozás előtt ilyenkor érdemes megvizsgálni, vajon nem az alábbi esetek egyikéről van-e szó.

Az egyenlő bér elvét azonban csak fél év után (a törvény betűje szerint a 184. naptól) kell alkalmazni akkor, ha

- a kölcsönbe adó cég határozatlan idejű munkaszerződést köt a kölcsönbe adott munkatárssal, és vállalja, hogy üresjáratban (vagyis amikor nem kerül sok kölcsönzésre) is díjazásban részesíti a kollégát.

- a kölcsönzött munkavállalót a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek minősítették, mivel az ő elhelyezkedésüket az állam különböző beilleszkedési programokkal és kedvezményekkel támogatta.

- a kölcsönzött dolgozó helyi önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságnál vagy pedig közhasznú szervezetnél végez munkát

Van, amikor tilos kölcsönözni

Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. Összefoglaltuk azt a néhány korlátot, amit viszont szigorúan be kell tartani.

„Azt is fontos megvizsgálni, hogy valóban egyenlő értékű munkát végez-e a kölcsönzött és a belsős kolléga – hangsúlyozza Selmeczi Réka, a Trenkwalder munkajogásza. – Eltérés lehet ugyanis az elvégzett munka természetében, mennyiségében, munkakörülményeiben, vagy éppen a munkatársak szakképzettségében vagy felelősségében is. Ha például a kölcsönzött munkatárs betanulási vagy próbaidejét tölti, nem is lenne méltányos ugyanannyit fizetni neki, mint az adott munkakörben már évek óta dolgozó és azt jól ismerő belsős kollégájának. Főként, ha az esetleg több munkavállaló munkájáért is felel, vagy éppen irányít is.”

Fontos tudni továbbá azt is, hogy az egyenlő bér elvével nem ütközik, ha a munkabér nem ugyanazokból az elemekből (például eltérő típusú étkezési hozzájárulásokból) áll – a lényeg, hogy az értékük összege megegyezzen.

A „hagyományos” foglalkoztatás előszobája

Noha a fenti kivételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kölcsönzött munkaerő átlagbére elmarad a teljes nemzetgazdaság átlagkeresetétől, a tavaly mért 163 ezer forintos átlagbér annak fényében korántsem tűnik alacsonynak, hogy a kölcsönzöttek 50 százaléka betanított, további 13 százaléka pedig segédmunkát végez. Ez az átlagbér pedig a következő időszakban - főként a relatív munkaerőhiány egyre erősödő hatásának köszönhetően – várhatóan tovább növekszik majd. Ráadásul a kölcsönzöttek mintegy negyedét rövid időn belül a kölcsönvevők saját állományukba veszik át, lehetővé téve további karrier építésének lehetőségét a cégen belül.

Munkaerő-kölcsönzés vagy színlelt foglalkoztatás?

Hatékony és mindkét fél számára előnyös foglalkoztatási forma lehet a munkaerő-kölcsönzés. De nem lehet bármeddig és bárhogyan szerződni a kölcsönzővel, hiszen szigorú szabályok biztosítják, hogy ne lehessen csak az egyszerűség miatt kölcsönzött munkaerővel kiváltani a foglalkoztatottakat. Meddig munkaerő-kölcsönzés, és mikortól színlelet munkavállalás?