A MaSzSz megkezdte a felkészülést az őszi bértárgyalásokra, és azt szeretné, ha a nők és a férfiak közötti bérszakadék csökkentéséről is tárgyalnának - mondta az elnök a Bérkülönbség - nem csak pénz elnevezésű konferencián.
A MaSzSz női tagozatának elnöke, Hercegh Mária kiemelte, az emberi méltóság is sérül azzal, hogy a nők ugyanazért a munkáért nem kapnak a férfiakkal azonos bért. Ez az állapot azért is törvénysértő, mert az alacsonyabb fizetés alacsonyabb nyugdíjhoz is vezet - tette hozzá. Hercegh Mária kitért arra, hogy már a számokban sincs egyetértés a felek között, a nők által elszenvedett bérkülönbség nagyságára 3,8-tól 31 százalékig terjedő statisztikák vannak.
A MaSzSz női tagozatának elnöke szerint az elmúlt 26 évben a magyar társadalom és a szakszervezetek is "részt vett a bérek körüli titkolózásban", pedig "miért ne lehetne megtudni, hogy egy bizonyos munkakör mennyit ér, mennyit lehet keresni vele". Az unióban van arra példa, hogy az álláshirdetéssel együtt a fizetést is kötelező módon fel kell tüntetni. Ez Magyarországon nincs így, ami hátrányba hozta a munkavállalókat és diszkriminációhoz vezethet - tette hozzá.
A MaSzSz javaslatcsomagjának fontos eleme egy internetes adatbázis, a bérbarométer szolgáltatás, amelyben szerepel a munkakörhöz tartozó átlagos fizetési sáv. Az adatok feltöltése egyelőre önkéntes, de szeretnék, ha a jövőben a munkáltatók által szolgáltatott adatokat tartalmazná.
Az 50 vagy 250 munkavállaló felett foglalkoztató munkaadóknál legyen kötelező az adatszolgáltatás a bérekről, munkakör és nemek szerint is lebontva, a munkaügyi hatóságoknál legyen ez is egy pont az ellenőrzéseknél, szabályozzák az egyenlő értékű munka fogalmát a kritériumok kialakításával - szorgalmazta Hercegh Mária az MTI beszámolója szerint.
Nem anomália, rendszerhiba
Kiss Ambrus, a Policy Agenda politológusa a bérkülönbség társadalmi következményeiről szólva elmondta, ez egy rendszerhiba, nemcsak anomália, csak jogi eszközökkel nem lehet kikényszeríteni. A bérkülönbség több módon jelentkezik, vannak nagy területi, Nyugat- és Kelet Magyarország közötti, nemek, vendégmunkás-hazai munkás közötti, illetve közmunkásokat érintő különbségek is - fejtette ki. Úgy vélte, a kollektív alku nagyon fontos eszköz a szakszervezetek kezében, mert egy embert ki lehet rúgni, de "egy egész gyártósort nem".
A MaSzSz évek óta szorgalmazza, hogy a minimálbér érje el a létminimumot. A szakszervezet 3 éves bérfelzárkóztatási programot javasolt, ami elől a munkaadók eleinte elzárkóztak, azonban mára már Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke is 3-5 éves, béremelési, adócsökkentési csomagot szorgalmazott - idézte fel Kordás László. (A vasárnapi munkavégzés esetén pedig a 100%-os bérpótlék mellett érvelt.)
A szakszervezeti vezető szerint meg kell állítani a magyar munkavállaló kizsákmányolására épülő folyamatot, mert a munkáltató nem béremelésben gondolkozik, hanem abban, hogy vendégmunkásokat hozzon be az országba, akik aztán eszközként szolgálnának a bérek alacsonyan tartásához. Ez konzerválná azt a helyzetet is, hogy 500 ezer magyar külföldön keresi a boldogulás lehetőségét - tette hozzá.
A MaSzSz szerint csökkenteni kellene a bérekre rakódó adóterheket, hogy tudjanak bért emelni a vállalkozások, valamint belátható időn belül egyszámjegyűvé kellene tenni a személyi jövedelemadót, legalább az átlag és az az alatt keresők részére - fejtette ki. Úgy vélte, a munkáltatóknak egy olyan, gazdasági növekedést és inflációt meghaladó bérfejlesztést kell vállalnia, amely során nagyobb rész jut a munkavállalóknak a közösen megtermelt profitból.
