A racionalizálásnak köszönhetően megszűnt például a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adó, ami az elmúlt években mindössze 100-150 millió forint bevételt hozott a költségvetésnek. Ráadásul a külföldről az interneten keresztül nyújtott pornográf tartalom után senki sem fizetett adót, miközben az ilyen tartalmakat fogyasztók épp ezt a csatornát használják leginkább.
Ugyancsak kivezetésre került a hitelintézeti különadó. A bankadó eltérő adóalapra vetített változata miatt a bankadó nem szűnt meg ugyan, ám mértéke egytized százalékot csökkent. Racionális lépés volt az egészségügyi hozzájárulás és a baleseti adó megszüntetése is.
Előbbi a szociális hozzájárulás adóba olvadt bele, míg utóbbi a biztosítási adó része lett.
Az adónem racionalizálás várhatóan tovább folytatódhat, hiszen akadnak még olyan adónemek Magyarországon, amelyek kevés adóbevételt hoznak. Ilyen például a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja. Ez havi ezer forintot jelentene minden háztartási alkalmazott után, csakhogy az elmúlt 3 évben kevesebb mint 100 millió forint folyt be ebből a költségvetésbe. Becslések szerint átlagosan havi 2 ezer fő után fizetik ezt az adót.
Nagy kérdés, mi lesz a nem is olyan régen bevezetett bevándorlási különadóval. Csakhogy nem egészen tiszta, pontosan kiknek és milyen jogcímen kell fizetniük, így alkalmazása komoly kihívás. Mindezek alapján nagy kérdés lesz-e belőle értékelhető bevétele az országnak?
