Az e-kereskedelem teljes kiskereskedelmen belüli részesedése a kétszámjegyű éves növekedési ütem ellenére még mindig nem érte el a 10%-ot Európában. Mégis egyre több iparág és termék számára válik megkerülhetetlen szereplővé: a kezdetben népszerű könyvek mellett immár műszaki cikkek, élelmiszerek, ruházati vagy éppen drogériatermékek esetén mindennapos az online rendelés. Az e-kereskedelem fejlődése kiemelkedően befolyásolja a vásárlóhoz való kiszállítás értékláncában résztvevő szereplőket. A legjelentősebb változás azonban a csomagkézbesítő vállalkozásokat érinti. Ők azok, akik a logisztikai folyamat utolsó elemeként eljuttatják az ügyfél rendelését egy általa kiválasztott átadóhelyre ("last-mile delivery").
Új üzleti modellek jönnek
Jelenleg az internetes vásárlások többsége még házhozszállítással párosul. A magasabb szintű vevői elvárások (gyors kiszállítás, rugalmas hozzáférés, kedvező díjak) és a technológiai innovációk (automatizált eszközök) azonban együttesen teljesen új csomagátvételi üzleti modellek és együttműködések elterjedéséhez vezetnek. Míg start-up cégek közösségi szolgáltatásokra épülve kísérleteznek csomagkézbesítéssel, addig a logisztikai szereplők okos csomagautomatákat telepítenek, az e-kereskedők pedig fizikai üzlethálózattal rendelkező vállalatokkal fognak össze – ad betekintést az aktuális piaci folyamatokba a Roland Berger tanulmánya.
Kelet-Közép-Európában intenzív verseny indult a vásárlókért, amelyet alapvetően az e-kereskedelem nyugat-európait meghaladó, kétszámjegyű növekedési üteme váltott ki. Az átvevőhelyi csomagkézbesítés szegmensében számos piaci szereplő jelent meg az elmúlt években: országos postai szolgáltatók, globális csomagküldő vállalatok, kiskereskedelmi hálózatok, akár közvetlenül e-kereskedők vagy éppen innovatív start-upok vesznek részt a rendelések kiszállításában.
A növekvő népszerűség és széleskörű, országos lefedettség ellenére a vállalatok még jellemzően nem kezelik megkülönböztetett, versenyelőnyt kereső módon a csomagkézbesítést, elsősorban csak mint logisztikai problémára tekintenek és e szerint optimalizálnak – von mérleget Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető partnere. "Pedig a piacon már most óriási lehetőségek vannak, hiszen a vásárlók csökkenő eladóhelyi jelenléte az átvételi pontokon növekvő gyakorisággal és aktivitással jár, ami megteremti a lehetőséget komplexebb termékek és szolgáltatások személyes értékesítésére" – teszi hozzá Schannen.
Az átvevőhelyi csomagkézbesítés piaca Magyarországon régiós összehasonlításban kifejezetten fejlett. A Magyar Posta saját és partnerhálózata mellett az árus lapterjesztő Lapker Zrt. által 2009 óta működtetett Pick Pack Pontok, valamint a GLS csomagátvételi pontjai a legnagyobb szereplők. Az országszerte több mint négyezer átvevőhely között jelentős számban találhatóak a kézbesítőcégekkel együttműködő benzinkutak, további lánchoz tartozó és független kiskereskedelmi egységek is.
Folyamatosan terjednek a csomagautomaták, amelyek forgalmas közlekedési helyszíneken 7/24 átvételi lehetőséget biztosítanak. A Roland Berger a magyarországi last-mile pick-up piac jelenlegi méretét 5 milliárd Ft-ra becsüli – ez az összeg mai értéken 2030-ig akár 18 milliárd Ft-ra nőhet. A szolgáltatás potenciálja azonban Schannen Frigyes szerint messze túlmutat a csomagátvételen: "Az átvevőhelyek stratégiai jelentőségű ügyfélkapcsolati pontokká fognak válni, ami kulcsfontosságú lesz a B2C kereskedők számára. Ezért a vállalatoknak már most meg kell kezdeniük a jövőbeli versenyelőny megalapozását."
