Februárban 473 cég szűnt meg Magyarországon az építőiparban, 23-mal kevesebb, mint egy évvel, és 86-tal kevesebb, mint egy hónappal korábban. „A hosszú távú tendencia a megszűnések számának növekedése; a februárban regisztrált kisebb számú törlés csak átmeneti jellegű” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten ügyvezető igazgatója. Az igazgató szerint nem valószínű, hogy trendforduló következett be az ágazatban, feltételezhető, hogy márciusban ismét 500 fölötti ágazati megszűnésről lehet majd beszámolni. (A tavalyi év sem volt valami fényes az ágazatban.)
Az átmeneti jelleget igazolja az is, hogy a megszüntetésre irányuló induló cégbírósági eljárások száma 2013-ban és 2014-ben is növekedett, jelentős részük kifutása 2015-ben várható. Tavaly összesen 7100 megszüntetésre irányuló eljárás megindítását tette közzé a cégbíróság, 2013-ban pedig 5300-ét, ami szintén növekedés volt 2012-höz képest. Az eljárásokon belül tavaly különösen nagy mértékben, 50 százalékkal, 3900-ra nőtt a kényszertörlések száma, a felszámolásoké pedig 17 százalékkal emelkedett, miközben valamelyest csökkentek a végelszámolások – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató frissen közzétett adataiból
Az ágazat helyzetét nem javítják a kilátások sem. A KSH adatai szerint ugyan tavaly dinamikusan nőtt az építőipar kibocsátása, ám az év második felében lassult a növekedés üteme, így az ágazat szereplői 2015-re már némi visszaesésre számítanak. „A kisebb cégek számára ennél is nagyobb probléma, hogy a megrendelések továbbra is a nagyobb infrastrukturális beruházások irányából érik el az ágazatot. Ezek a beruházások a kivitelezők szűkebb körét érintik csak – mondja Tóth Tamás. – Az ingatlanpiac néhány hónapja tartó fellendülése leginkább Budapestre koncentrálódik, így a lakásépítés és -felújítás, azaz a kisebb vállalkozásoknak több megrendelést hozó munkák volumenének növekedésével egyelőre csak a fővárosban és néhány más kiemelt területen lehet számolni” – teszi hozzá az igazgató.
Némi reménysugár az építőipari vállalkozások számára a pénzintézeti különadó csökkenése, illetve a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése. A pénzintézeti különadó csökkenése a hitelezés kínálati oldalát növeli, míg a Családi Otthonteremtési Kedvezmény az ingatlanpiac keresleti oldalára lesz pozitív hatással. Szintén pozitív hatása lehet az ingatlanpiacra a brókerügyekből következő befektetői bizonytalanságnak és az alacsony hozamoknak. A befektetők egy része – kiábrándulva a hazai értékpapír-kereskedelemből – az ingatlanszektor felé fordulhat. A hatások együttesen az ingatlanpiac felfutásához, ezen keresztül az építőipari megrendelések növekedéséhez vezethetnek.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A februári megyénkénti eloszlást vizsgálva az építőiparban az index a legalacsonyabb értékeket Baranya, Fejér és Bács-Kiskun megyében vette fel, míg a legrosszabb mutatók Komárom-Esztergom, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtek. Érdekesség, hogy februárban az építőiparban az Opten – CFI tekintetében 11 átlagon felül teljesítő és négy átlagosnak mondható megye volt, és mindössze öt megye ért el az átlagnál rosszabb arányt.
