Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat évről évre vizsgálja a levegő minőségét, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ (LRK) pedig ez alapján minden évben elkészíti hazánk levegőminőségének értékelését. 2017-ben harmincnégy magyar településen történt automata adatgyűjtés. A kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, ózon, kétféle szálló por, valamint a benzol mennyiségét mérték, az éves átlagértékek szerint pedig felállítottak egy légszennyezettségi indexet.

Az index alapján Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett az éves egészségügyi határértéket meghaladta a levegőben található nitrogén-dioxid, azaz a járművek közlekedéséből eredő légszennyezés aránya. A fővárosban egyébként több helyszínen is történt adatgyűjtés, a legmagasabb nitrogén-dioxid-értéket a belvárosban, az Erzsébet körúton mérték. Ezen a környéken található többek között a Blaha Lujza tér, ahol naponta akár több tízezren is megfordulhatnak iskolába vagy munkába menet. Budapesten még a Széna téren volt rendkívül magas a nitrogén-dioxid-érték, ahol szintén tízezrek haladnak át és lélegzik be a káros anyagokat. Jó hír viszont az, hogy a légszennyezettségi index alapján készült évi értékelés szerint benzol-, ózon-, kén-dioxid- és szén-monoxid-légszennyezettség a magyar településeken nem fordult elő.

Fotó: Flickr/Wisconsin Department of Natural Resources

Néhány városban – például Sajószentpéteren, Kazincbarcikán – a rossz levegőminőséget nem a nitrogén-dioxid és/vagy kén-dioxid okozza, hanem a szálló por. Ennek mértékét egyébként már az Európai Unió is kifogásolta, és májusban ezért bíróság elé állította hazánkat. A WHO pedig arról számolt be, hogy a világon évente hatmillió ember halálát okozza a szennyezett levegő. A szálló por mértéke a héten is komoly problémát okoz országszerte, de különösen Budapesten, Dunaújvárosban, Győrben, Nyíregyházán, Pécsen, Százhalombattán, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Tökölön és Várpalotán. A szakemberek a kellemes őszi idő ellenére is óva intenek attól, hogy hosszabb ideig tartózkodjunk a szabadban, vagy kint sportoljunk.

Érdemes szellőztetni?

Ahogy az éves értékelésben is látjuk, elsősorban a nitrogén-oxidok és a szálló por okozzák a rossz levegőminőséget Magyarországon. Felmerül a kérdés, mikor és hogyan szellőztessünk, ha a beltéri légszennyezettség egyik fő oka a rossz kültéri levegő. A szellőztetést ezért a hajnali órákra időzítsük, és érdemes lehet légtisztítót is használni akár otthon, akár a munkahelyen. A legkorszerűbb berendezések képesek kiszűrni és semlegesíteni a levegőben terjedő szennyező és allergén anyagokon kívül a vírusokat és bacilusokat is, valamint semlegesítik a szagokat. A falra szerelhető változatok általában hatékonyabban keringtetik a levegőt.