Könnyen megsérthetjük a konkurensek jó hírnevét, ha a mi termékünket összehasonlítjuk a versenytársaink árujával. Mire érdemes ügyelni az ilyen összehasonlító reklámoknál és mikor sértjük meg a jogot? Szakértő segítségével válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Az átlagos fogyasztó egy adott nap folyamán számtalan alkalommal találkozik reklámokkal a televízióban, az interneten, a rádióban és az utcán egyaránt. A reklámok mindenütt jelen vannak, nélkülük szinte elképzelhetetlenné vált az élet. A promóciós üzenetek ilyen széles körű alkalmazása nyomán szükségessé vált a reklámozás jogi hátterének kialakítása. Ez alapvetően két célt szolgál: egyrészt a fogyasztók védelmét a megtévesztő, tisztességtelen vagy káros tartalmú reklámtartalmakkal szemben, másrészt pedig azok egymással szembeni védelmét, akiknek az érdekében egy adott reklámot közzétesznek (tiltott összehasonlító reklám). Az összehasonlító reklám egyes jogi kérdéseivel kapcsolatban dr.Bán Gergellyel, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás vezető ügyvédjével beszélgettünk.
A magyar gyakorlatban viszonylag ritkán, de előfordul, hogy egy adott reklám nem csupán az adott termék vagy szolgáltatás előnyös tulajdonságait, kedvező árát hangsúlyozza, hanem más, hasonló termékekhez vagy szolgáltatásokhoz viszonyítva ábrázolja azt. Az összehasonlító reklám olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz, a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató vállalkozást vagy annak áruját.
Mikor sérthetünk jogot?
Az összehasonlító reklámmal kapcsolatban alapvető követelmény, hogy az kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze, és tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát.
A nagyok is hibáznak
Olykor a leghíresebb márkák is alaposan elszúrják reklámkampányaikat. Rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia – egyik sem jópofa, mégis felbukkan a hirdetésekben. Az Ikea, Sprite, Rebook, Nivea és mások baklövései.
További feltétel, hogy ha a reklám tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, akkor köteles azt is tárgyilagos módon bemutatni. „Eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat a reklám” – mondta a szakértő.
Egy-egy összehasonlító reklám közzétételét megelőzően mindenképpen célszerű azt megvizsgálni, hogy a közzétételre szánt tartalom megfelel-e a fenti kritériumoknak. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az adott reklám publikálása egy piaci versenytárs számára jogsérelmet eredményez(het). A reklám nem sértheti más vállalkozás vagy annak egy bizonyos terméke jó hírnevét, és a reklámozóknak tudniuk kell bizonyítani, hogy a reklámokban megfogalmazott állítások, ígéretek megfelelnek a valóságnak.
Nem szükséges a sérelem a jogsértéshez
Dr. Bán Gergely egy, a praxisukban előfordult üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a reklámozó tisztességtelen piaci magatartást tanúsított azzal, hogy az üzleti tisztesség követelményébe ütköző módon, valós tény hamis színben való feltüntetésével tette közzé a saját és a legfőbb piaci versenytársa meghatározott termékei fogyasztók általi ajánlási hajlandóságát. A bíróság szerint ebben az ügyben a reklámozó megtévesztő módon ajánlottabbnak tüntette fel a saját termékét a konkurens termékhez képest, ami veszélyeztette a vetélytárs jó hírnevét. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogsértés ebben az esetben már a veszélyeztetéssel megvalósult, nem volt szükséges a jó hírnév tényleges sérelmére a jogellenes magatartás megállapíthatóságához. Éppen emiatt az ilyen jellegű reklámok relatíve ritkábban fordulnak elő, hiszen már egy valótlan tartalmú adat közzététele is elegendő lehet a veszélyeztetés megállapításához. „Aki mégis úgy dönt, hogy ilyen tartalmú reklámot kíván közzétenni, annak feltétlenül indokolt felkészülnie arra, hogy az összehasonlítás tárgyát képező állításainak alapját megfelelő módon, pontos adatokkal alátámasztva igazolni, illetve bizonyítani tudja, különben a reklámjával végül nagyobb kárt szenvedhet, mint amekkora előnyt remélt annak közzététele nyomán” – mondta el dr. Bán Gergely.
