Regisztráció a kamaráknál? Nem jó ötlet

Az Adótanácsadók Egyesülete nem támogatja a cégregisztráció áthelyezésének ötletét, szerintük sokkal inkább vezetne a bürokrácia csökkentéséhez, ha a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartást és az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat eltörölnék.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Freestockphotos

Az Adótanácsadók Egyesülete nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, melyben felvetették, hogy a cégregisztrációt a cégbíróságtól helyezzék át az iparkamarához. „Az egyesület márciusban végzett kérdőíves felmérése szerint a tagság használja a cégbíróság nyilvántartásait, és bízik is bennük, miközben sokkal kevésbé tartja hasznosnak és hitelesnek az MKIK által vezetett adatbázist. Érdemes lenne az áthelyezési döntés előtt figyelembe venni a felhasználók tapasztalatait is.” – figyelmeztetett Zara László, az egyesület elnöke.

Az Adótanácsadók Egyesülete úgy véli, hogy sokkal inkább vezetne a bürokrácia csökkentéséhez, ha a vállalkozások számára kötelező kamarai nyilvántartást és az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat eltörölnék.

A cégbíróságok feladataikat évtizedek óta megfelelően, elvárható gyorsasággal végzik. Az eljárási rendet az érintettek megszokták, megtanulták. A cégbírósági nyilvántartások publikusak, naprakészek, hitelesek. A bíróságon dolgozó jogászok nem egyszerűen adminisztrálják a vállalkozások által benyújtott dokumentumokat, hanem azok jogi megfelelőségét elfogulatlanul ellenőrzik, melyhez rendelkeznek a szükséges tudás birtokában lévő szakemberekkel, végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások is megbíznak a cégbíróságokban az Adótanácsadók Egyesületének tapasztalatai szerint.

Nem bízunk a kamarákban

Ezt a kérdést is vizsgálta ugyanis egy komplex kutatás részeként az egyesület márciusban. Felmérte, hogy a különböző adatbázisokat (NAV, e-beszámoló, e-cégjegyzék, fizetős üzleti szolgáltatások, iparkamarai nyilvántartás) milyen gyakran használják, és mennyire tartják hitelesnek a szervezet tagjai. Kiderült, hogy a megkérdezettek csak 2%-a használja rendszeresen az iparkamara nyilvántartását, miközben az e-cégjegyzék a 2. helyen végzett a NAV nyilvántartások mögött az összehasonlításban. A bizalmi listán a NAV nyilvántartása után az E-beszámoló következik, majd az E-cégjegyzék. Vagyis a felhasználók használják a cégbíróság nyilvántartásait, és hitelesnek is tartják ezeket. (A felmérésről szóló részletes beszámolót itt olvashatja.)

Nem bírói tevékenység?
Mint azt korábban megírtuk, az MKIK elnöke Parragh László felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is – például a kamara – el tud látni. Parragh szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál.
Ezért érthetetlen az egyesület szerint, hogy a jól működő cégbírósági rendszert miért kellene alapjaiban felforgatni, amely nemcsak felesleges pazarlással járna, de a gazdaság számára kockázatos lenne. A cégek hiteles nyilvántartása ugyanis a gazdaság jó működéséhez szükséges bizalom alapja, melyet a tapasztalt és független cégbíróságok garantálnak.

Kockázatos a nyilvántartás áthelyezése

Az cégnyilvántartás áthelyezésének kockázatosságát alátámasztja az is, hogy az MKIK máig adós a gazdasági kamarákról szóló törvény 2014. január 1-jei módosításában előírt adatbázis létrehozásával, mely a kamarai nyilvántartás részeként tartalmazott volna információkat a vállalkozásokról (pl. hogy a gazdálkodó szervezet adószámát felfüggesztették-e, törölték-e; köztartozásmentes adózó-e a vállalkozás). Ezért is meglepő, hogy most cégek regisztrációjának bonyolult, jelentős szaktudást és nagy apparátust feltételező feladatát átvállalnák.

Az Adótanácsadók Egyesülete ezért aggódik, hogy vajon van-e, lesz-e kellő számú hozzáértő cégjogi szakember az iparkamaránál a feladat zökkenőmentes ellátásához. Ráadásul köztudott, hogy minden átalakítás, átszervezés – még a valóban szükségesek is – legalábbis időszakosan visszavetik a normális működést, fennakadást problémákat okozhatnak. Így a szervezet nem látja értelmét a jelentős költségekkel és működési zavarokkal járó átszervezésnek, miközben a jelenlegi rendszer megfelelően működik.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo