Kép: SXC

Az iparági, szakpolitikai, illetve tudományos vezetők kilenctizede úgy véli, hogy meghatározó a kutatás-fejlesztés (k+f), illetve az innováció szerepe a magyar gazdaság szempontjából, több mint harmaduk egyenesen kiemelt fontosságúnak ítélte ezeket a területeket. A megkérdezett szakértők 40 százaléka az innováció társadalmi hatását is különösen lényegesnek tartotta – derült ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) legfrissebb felméréséből.

A válaszadók szerint Magyarország jól áll az egy főre jutó doktori végzettségek és startup-vállalkozások szempontjából, azonban az innováció-technológiai szektor árbevételét, költéseit, illetve az innovatív eszközök nemzetközi piaci jelenlétét tekintve még komoly fejlődésre van szükség. A válaszadók nagyjából egyenlő arányban (40-40 százalék) tartják – inkább és kevésbé – innovatívnak Magyarországot, a „sereghajtó” kategóriát azonban csak 3 százalék jelölte meg.

A leginkább innovatívnak tartott hazai iparágak közül a lista élén a biotechnológia/gyógyszeripar, a design, a szoftverfejlesztés és az orvosiműszer-gyártás áll – az egészségügyi területet a válaszadók közel harmada sorolta a legújítóbb területek közé. A nanotechnológia, a robotika és az információtechnológia a megkérdezettek közel ötöde szerint tartozik az innováció élvonalába.

Uniós támogatás adja a hajtóerőt

Az innováció szempontjából kívánatosnak tartott fejlesztések célpontjaként elsősorban a designt és a kisvárosi szolgáltatásokat (okos megoldásokat) jelölték meg a kutatásban résztvevők. Az innovációs besorolás alapján a design jól működő és továbbfejlesztendő területként jelenik meg a válaszadók véleménye alapján, míg a kisvárosi szolgáltatásokat elmaradást mutató területként jelölték meg a szakértők. A robotika, a nanotechnológia és az orvosiműszer-gyártás további fejlesztését a válaszadók több mint ötöde látja szükséges iránynak, jelezve, hogy a szakmában erőteljes igény mutatkozik az e területeken zajló innovációs folyamatok erősítésére.

A hazai innováció hajtóerői közül a megkérdezett vezetők leginkább a felsőoktatás minőségét, illetve a magyar emberek innovatív hozzáállását és a magyar kultúra innovatív erejét emelték ki (23-23 százalék). Az európai integrációt, támogatást, illetve a nemzetközi környezet szerepét azonban ennél is többen említették, a válaszadók közel harmada szerint e területek befolyásolhatják pozitívan a szektor helyzetét. Az állami megrendelések, a rugalmas munkaerőpiac, illetve az állami támogatások összesen a válaszadók 17,5 százaléka szerint serkenthetik az újításokat. A gátló tényezők közül a bürokratikus nehézségek, illetve a felmerülő korrupciós problémák számítanak javítandó területnek, de a piac rugalmassága, illetve a magasabb fokú állami dotáció és a kedvezőbb adórendszer is jótékonyan hatna az innovációra.

A innovációs szektor hajtóerejének egyértelműen a fiatal tehetségeket és a startupokat látják a szakemberek; közel 60 százalékban sorolták e két kategóriát a lista élére. A piaci környezetre vonatkozó negatív megállapítások ellenére minden ötödik válaszadó a nagyvállalatokat is e körbe sorolta. Az innovációban ugyanakkor nagyobb aktivitást várnak a szakemberek a mindenkori kormányzattól, az egyetemi közélettől (25-30 százalék), illetve a kkv-któl és a nagyvállalatoktól is (15-16 százalék).

Területi szempontból a megkérdezettek közel fele az észak-magyarországi régiót jelölte meg az innováció szempontjából leginkább fejlesztendő térségnek, de az Észak-Alföld és Dél-Alföld is a válaszadók ötöde szerint tartozik-e körbe. A Közép- és Dél-Dunántúl ilyen irányú fejlesztésében azonban nem hisznek a szakemberek (3-3 százalék). A válaszadók közel fele határozott javulást vár a hazai innováció helyzetében és eredményeiben a következő évtized feléig, visszaesésre csak kevesebb mint ötödük számít.