Az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozó munkaerő-kölcsönzés Nyugat-Európában sokkal elterjedtebb, mint hazánkban. Míg az Eurostat és az Eurofound adatai szerint 2007-ben nálunk az összes munkavállaló 1,4 százalékát alkalmazták munkaerő-kölcsönzés keretében, az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 4,11 százalékos. A cégeknek különösen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben lehet előnyös ez az opció, hiszen gyors és rugalmas megoldást jelent például szezonálisan növekvő munkaigény esetén, vagy ha betegség vagy szülési szabadság miatt kell helyettesítés.
Sok olyan vállalat is alkalmazza ezt a formát, ahol csak egy hosszabb betanulási időszak után lehet megállapítani, alkalmas-e a munkavállaló az adott pozícióra. Ilyenkor egy rövid távú, határozott idejű munkaszerződést kötnek, amelynek lejártával a megfelelő dolgozót saját állományba vehetik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy - bár a kiadások nem csökkennek - a munkaerő-kölcsönzés díja igénybe vett szolgáltatásként elszámolható, tehát nem a cég bérköltségét növeli.
A munkaerő-kölcsönzés az álláskeresőnek is alternatív megoldást jelenthet. A pályakezdők például elköteleződés nélkül gyarapíthatják tapasztalataikat, ha több cégnél fél-egy éves szerződéssel vállalnak munkát. A kölcsönzés a rugalmassága miatt a tartós munkanélküliek és a kismamák fokozatos visszatérését is segítené a munkaerőpiacra. Mivel így a cégek alaposan megismerhetik őket, nagyobb az esélyük a stabil szerződés megkötésére. (Arról, hogy mit tehet egy kisgyermekes anyuka, ide kattintva olvashat bővebben.)
Túl nagy a bizalmatlanság
A KSH február végén publikált adatai szerint 474 ezren keresnek állást, ami 11,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Bár a foglalkoztatottak száma kis mértékben (0,4 százalékkal) nőtt az előző évhez képest, ez nem csökkentette az állástalanok számát. 2011 februárjában ugyanis 18 ezerrel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban.
Ebben a helyzetben Jankovich Ilona, a Randstad Hungary ügyvezetője szerint érdemes lehet a munkaerő-kölcsönzést választani, mivel ez mind a munkavállalóknak, mind a gazdasági válság után lábadozó cégeknek segítséget jelenthetne. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó személyzeti tanácsadó cég adataink szerint a tisztán magyar tulajdonú cégek nem számolnak ezzel a lehetőséggel, ezek ugyanis a hazai kölcsönzött munkaerőnek csak 5 százalékát alkalmazzák, míg a kizárólag külföldi tulajdonban lévők 30 százalékot.
A szakember szerint ennek oka a magyar cégekre és munkavállalókra egyaránt jellemző bizalmatlanság: „Az átlag magyar munkavállaló csak a hosszú távú vagy határozatlan idejű munkaszerződéseket tekinti valódi állásnak. Magyarországon ma még negatívan értékelik, ha valaki fél-egyévente más vállalatnál dolgozik, pedig ez a fajta rugalmasság segíthetne a tartós munkanélküliség elkerülésében. A diplomás álláskeresők körében ráadásul összecseng azzal a trenddel is, miszerint a magasan kvalifikált szakemberek szeretnék rendszeresen új feladat kapcsán megmérettetni magukat".
