A kereskedők többségének sikerült növelnie az új viszonteladók számát – vagyis több partnerük lett - derült ki az Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferenciával egyidejűleg nyilvánosságra hozott kutatásból, amelyben 156 kereskedőt és gyártót kérdeztek meg.
Az elmúlt évek tendenciáiban látható, hogy egyre több értékesítési csatorna esik ki a láncolatból. Egyrészt gyártók értékesítenek kiskereskedőknek, multinacionális cégeknek, vagy épp végfelhasználóknak. Ebben az esetben kimarad a klasszikus nagykereskedelmi szereplő a láncolatból. Arra is van azonban precedens, hogy a nagykereskedő kezd el saját márkás termékeket gyártani, vagy kiemelni kínálatából egy stratégiai márkát, így a neki beszállító gyártó szerepe csökken. (Közben a kiskereskedelem az alacsony inflációnak és a növekvő reálbéreknek köszönhetően tovább bővült.)
A nagykereskedelmi értékesítések legnagyobb része nem interneten keresztül történik, az erre vonatkozó kérdésre mindössze 47 válaszadó jelölte meg a „30% alatt” lehetőséget. Ezekből az adatokból az következtethető ki, hogy nem szívesen kereskednek az interneten keresztül és még mindig tapasztalható egyfajta tartózkodás ezen opció iránt.
Ugyanakkor a nagykereskedők, gyártók többsége említette azt, hogy növekedett azon viszonteladóik száma, akik interneten értékesítenek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vevőik már az interneten rendelnek, azonban a nagykereskedők, gyártók internetes megjelenése még nem elég erős.
A legtöbb cég nem rendelkezik export tevékenységgel - 103 ilyen válasz érkezett, míg a „rendelkezik” válaszra mindösszesen csak 53. Ebből nyilvánvaló, hogy a cégek túlnyomórésze az import tevékenységre fókuszál.
A cégeknek való közvetlen értékesítés is jelentős, míg a multinacionális cégeknek kevesen adnak el. A válaszadók közül a kiskereskedőknek 109, a végfelhasználóknak 107 ad el valamilyen terméket. Az „elmúlt évekhez való viszonyításból” kiderül, hogy régebben is ugyanúgy az olcsóbb termékeket keresték, (90 válaszadó felelt így), tehát arányaiban ez sem sokat változott. A „marketingre, reklámozásra fordított összeget” többnyire növelték a cégek. Láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégük megismertetésére, egy-egy termék bemutatására. (68 növelte, 16 csökkentette, 59 ugyanannyit költött rá.)
A „képzésre szánt összeg” adatai mást mutatnak. Majdnem azonos számúan növelték az erre szánt ráfordítást, mint akik ugyanannyit szántak rá. A válaszokból az is kiderül, hogy ugyan kevesen, de csökkentették a képzési költségeket. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy a cégvezetők belátják a képzés fontosságát.
