Az adatátviteli technológiák mezőgazdasági alkalmazása évekkel ezelőtt a vagyonvédelmi rendszerek kiépülésével indult. Mára egyre több agrárcég alkalmazza a mobiltechnológiára épülő adattovábbító rendszereket a precíziós gazdálkodás során, mivel a hordozható eszközök lehetővé teszik az azonnali tájékozódást és beavatkozást.
„Az agrárinformatika az utóbbi években igen dinamikus fejlődést mutat nemzetközi szinten. A Smart Farming, azaz az IT eszközök és technológiák bevonása a növénytermesztésbe egyre inkább a mindennapok részévé válik. Látnunk kell ezért, hogy merre tart a világ, milyen trendek és innovációk épülnek be a hagyományos gazdálkodásba, és hogyan alkalmazhatóak az informatikai fejlesztések a mezőgazdaság különböző területein” - mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője, az Agrár Klub elnevezésű eseményen. „A sok esetben már most is rendelkezésre álló adatok feldolgozása és felhasználása azért szükségszerű, mert kevesebb energiával nagyobb eredmény, vagy alacsonyabb környezetterhelés érhető el. Ez pedig a hatékonyságnöveléshez és a fenntartható fejlődéshez egyaránt hozzájárul” - hangsúlyozta ki a szakember.
Műholddal ellenőrzött támogatások
A Földmérési és Távérzékelési Intézet szakemberei szerint a mezőgazdasági célú távérzékeléses adatgyűjtés és kiértékelés Magyarországon főként légi fotók, illetve optikai és radar-szenzoroktól származó űrfelvételek készítésével és elemzésével történik. Fontos állomást jelentett hazánk egy évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (ESA), mivel a korábbiaknál jóval több lehetőséget kapunk űrkutatással kapcsolatos pályázatokban, programokban való részvételre, illetve nagy értékű távérzékelési adatokhoz való hozzáférésre.
A 30-50 cm/pixel méretű, ún. szuperfelbontású felvételek lehetővé teszik az EU-s agrártámogatások szabályozásának megfelelő pontosságú területlehatárolást. A távérzékeléssel gyűjtött adatok elemzése lehetővé teszi a környezetvédelmi, felszínborítási lehatárolások elvégzését, az agrártámogatásokhoz kapcsolódó parcella-azonosítási és ellenőrzési feladatok ellátását, illetve információkat szolgáltat többek között a növények állapotáról, a terméshozamról, az öntözés szükségességéről, illetve hatásáról, az időjárási károkról és a mezőgazdasági kártevők elterjedéséről.
Manapság itthon is egyre többen döntenek úgy, hogy a kevesebb ráfordítással nagyobb hozam elérését lehetővé tevő mezőgazdasági robotpilóta mellett teszik le a voksot. Amennyiben a traktor felszereltsége nem megfelelő, úgy az utólagos hidraulika-szelepvezérlés beépítésével van mód arra, hogy a kormányautomatika megfelelően szolgálja az igényeket. Hazánkban, a mezőgazdaságigép-vezérlés fejlődésének köszönhetően ma már vetés során is sikerrel bevethető a korszerű technológia, és e területen is megtakarítás érhető el. Míg robotpilóta használata nélkül ráfedések vagy duplán szórások keletkezhetnek, addig az eszköz használatával nemcsak ez kerülhető el, de így sok vegyszert, üzemanyagot, munka- és üzemórát takaríthatunk meg.
A hatékonyság- és hozamnövelés mellett a környezetterhelés csökkentése iránti igény is alátámasztja a precíziós növénytermesztés létjogosultságát, amely a régi idők helyspecifikus növénytermesztését ötvözi a modern kor gépesítésével és információtechnológiájával. „Ma már minden növény esetében jól ismerjük azok biológiai szükségleteit, így a feladat az, hogy ezeket az igényeket a leghatásosabb módon kielégítsük. Erre a precíziós gazdálkodás növényvédelmileg és növénytermesztésileg egyaránt jól kihasználható” - mondta el dr. Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője. A szakember kiemelte, hogy mivel a növénytermesztést leginkább befolyásoló tényezőkre - mint az időjárás, az inputanyagok beszerzési ára, a készletek eladási ára és a különböző növénybetegségek - nem vagy alig lehet hatni, ezért amire viszont lehet, azt feltétlenül ki kell használni.
