Az 1500 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint míg tavaly a vállalatközi kereskedelemben a tranzakciók 59,1 százaléka, addig az idén 77,8 százaléka történt hitelre. Ezzel Magyarország a harmadik helyen áll a régióban Csehország és Szlovákia után.
Az Atradius elemzői szerint a B2B hitelezés erősödését a gazdaság bővülése tette lehetővé. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint idén 4,4 százalék lehet a GDP növekedése, emellett erős a belső fogyasztás, ez egészséges üzleti környezet pedig vonzza a befektetéseket. – „Ugyanakkor továbbra is gondot jelent a külső adósság mértéke és összetétele, mert ebben még mindig nagy a deviza aránya” – mondta, megjegyezve, hogy a kereskedelemben nő az importigény és gyengül az export, ebben a helyzetben pedig a cégeknek különösen fontos a kockázatok elkerülése. Ennek érdekében a vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy biztonságosan tudjanak halasztott fizetést adni a vevőiknek.
Kelet-Európában az idén is magyar vállalatok adják a legkevesebb időt a számla kiegyenlítésére (29 nap). A nagyvállalatok könnyebben hiteleznek, itt 36 nap a számlák átlagos határideje, a mikrovállalkozások viszont 21 napos határidővel állítják ki a számláikat. A magyar vállalatok a vevőik hitelképességének előzetes ellenőrzésében is lemaradnak, mert míg itthon a szállítók 32 százaléka vizsgálja a partnere hitelképességét, Kelet-Európában ez az arány 39 százalék.
Az elemzés szerint javult viszont a lejárt követelések érvényesítése. – „2018-ban átlagosan még 42 napot kellett várni arra, hogy a vevő kiegyenlítse a számlát, az idén a várakozási idő 36 napra csökkent. Ennek ellenére a kiállított számlák 20 százalékát késve fizetik ki a partnerek, emiatt 2019-ben a vállalatok 12 százaléka maga is késve fizetett az alvállalkozóinak vagy szállítóinak” – mondta az országigazgató.
A leghamarabb továbbra is az agráriparban és a szolgáltatási ágazatban kell fizetni (átlagosan 23, illetve 27 nap). A fémiparban 36 nap az átlagos fizetési határidő (2018-ban 20 nap volt).
A legkockázatosabb ágazat a vegyipar és a gépgyártás, ahol az elmúlt egy évben 10 százalékkal több számlát fizettek ki késve a vevők, pedig ebben a szektorban adták a leghosszabb, 40 napos határidőt a számlák kiegyenlítésére a tavalyi 32 nap után. A legtöbb behajthatatlan követelést a gépgyártásban regisztrálták (2 százalék), ezt követi az építőipar (1,7 százalék).
A vállalatok nagysága szerinti csoportosítás azt mutatja, hogy leginkább a mikrovállalkozások ügyletei dőlnek be, itt a számlák 1,4 százalékát kellett leírni. A kkv-k és nagyvállalatok esetében 1,3 százalék a behajthatatlan követelések aránya. Vanek Balázs szerint a bukott üzleteket leginkább a rossz hitelkezelés okozza, és ezek komoly fennakadásokat okoznak a vállalati cash flow-ban.
A felmérésből az is kiderült, hogy a mikrovállakozások vevői pontosabban fizetnek az idén, az időben kiegyenlített számláik aránya 15 százalékkal nőtt. Emellett a késve fizető vevőik is hamarabb fizetnek: tavaly 33, az idén 29 nap telt el a számla kiállítása és a fizetés között. A kkv-k esetében is javult a számlák forgási sebessége: a vevők a tavalyi 42 nap helyett 39 napon belül fizetnek. Egyedül a nagyvállalatoknál romlott a fizetési fegyelem, mivel a tavalyihoz képest idén 8 nappal később jutnak a pénzükhöz.
