A szakemberhiány orvoslására mindenképpen ágazati stratégiát kell kidolgozni, mivel az aktuális gazdasági, világpolitikai és az ágazatban kiemelten érvényesülő munkaerőpiaci problémák jelentősen megnehezítik a szálláshelyek és vendéglátóegységek minőségi szinten tartását – állapította meg az Európai Uniós támogatással több száz munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elkészített javaslatcsomag.
A vírushelyzetet megelőzően is markáns problémát okozott az egyre kiterjedtebb és differenciáltabb szakemberhiány. Ezzel magyarázható, hogy a munkaadók – még a bezárások idején is - igyekeztek megtartani a munkavállalókat, különösen az értékes szakterületek képviselőit. Látható trend, hogy a családbarát szemlélet folyamatosan teret nyer a vendéglátásban, bár tudható, hogy munkavállalói szempontból a szektor nem kifejezetten családcentrikus.
Előre menekülés
A kutatás rámutat, hogy a vírushelyzetből a nagy szereplők leginkább előre menekültek, azaz sokan elvégezték a tervezett beruházásokat, fejlesztéseket. A kisvállalkozások közül azok maradtak talpon, akik kellő tartalékokkal rendelkeztek és tudtak profilt váltani, - pl. élelmiszer, készétel kiszállítás - vagy eleve több lábon álltak. Az előzetesen beindított digitális fejlesztések jelentősége megnőtt a pandémia időszakában. Gyakorlatilag minden kommunikáció lényegileg erre a platformra fókuszált a vírushelyzet csúcsidőszakában. A munkavállalók 30 százalékának megváltozott a munkaköre. A finanszírozható munkavállalói létszámnak gyakorlatilag minden jelentkező feladatot el kellett végezni. Ez egyébként is jellemző a mikrovállalkozásokra, de normál esetben a cég méretének növekedésével együtt jár a feladatok differenciálódása is. A járványhelyzet mindezt kiterjesztette a nagyobb vállalkozásokra is.
„A turisztikai szektor munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése” néven futó GINOP projekt megállapításai között szerepel, hogy az ágazati szereplőknek érdemes tartalékot képezni nem csak anyagi, hanem szakmai, kapcsolati, mentális, stb. erőforrásokból is. Nagyon sokan számoltak be arról, hogy a bezárások alkalmával az eredetileg másodrendűként kezelt vállalások, fejlesztések húzták ki a nehéz helyzetből a vállalkozást. Pl. ételkihordás, közétkeztetés, de voltak olyan lábai a vállalkozásoknak, melyek túlmutattak az ágazat keretein. Fröccsöntőüzem, kertészet, mezőgazdasági tevékenységek, szállítmányozás. A családi vállalkozásokat gyakran azok a családtagok mentették meg, akik csak besegítettek a vendéglátásba, de egyébként más szakterületeken tevékenykedtek.
A munkaerőhiány orvoslására olyan atipikus megoldások is szóba jöhetnek, mint az ágazattól alapvetően idegen távmunka. A személyes jelenlét nélkülözhetetlen a turisztikai és vendéglátóipari munkákban, ugyanakkor számos háttértevékenységet, szervezési, pénzügyi, adminisztratív stb. feladatot el lehet végezni távmunka keretében is.
Előtérbe kerülhet a munkaerőkölcsönzés
A munkaerőkölcsönzés ezidáig nem volt jelentős az ágazatban, de szakmai hálózatokban egyfajta megoldása lehet a munkaerőgondok kezelésének. Az uniós projekt részeként a kutatás mellett képzési anyag is készült, konferenciát, workshopot is tartottak az ágazati szereplőknek.
Természetesen nem minden vállalkozás profiljába illik a családbarát szemlélet megjelenítése a vendégkör vonatkozásában, ugyanakkor minden munkavállaló, aki alkalmazásban áll, általában egy családban van és/vagy egy családhoz kötődik. Ezt a rendkívül fontos társadalmi alaphelyzetet mindenképpen figyelembe kell venni a munkadóknak, akiknek kifejezett érdeke is ez, a munkavállalói mentális egészségének fenntartása érdekében.
