A hatályba lépett új adózás rendjéről szóló törvény az adózók és az adózási szakemberek számára egyaránt számos újdonságot és meglepetést tartogat. A tavalyi év utolsó napjaiban kihirdetett 2017. évi CL. törvény (új Art.) egyik lényeges újítása, hogy egyes adózóknak 2018. január 31-ig be kell jelenteniük a NAV felé a 2018. január 1-jén már meglévő külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát és a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét. 2018. január 1-jétől ezen adózói körnek a külföldi számlaszámokat érintő változást 15 napon belül szintén be kell jelenteniük a NAV felé. Így bejelentendő a külföldi pénzintézetnél vezetett számla száma, a számlát vezető külföldi pénzintézet neve, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napja – figyelmeztetett Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.

Kép: Pixabay

A rendelkezés azon gazdasági társaságokra vonatkozik, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a hazai cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathatnak. Az ilyen intézkedések kapcsán sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyire kell ezt komolyan venni, honnan fog egyébként a NAV tudomást szerezni a külföldi számlák létezéséről?

Elsősorban egy-egy adóellenőrzés kapcsán a vállalkozás dokumentumainak vizsgálata során kerülhet információ az Adóhatóság birtokába a külföldi bankszámlák kapcsán. Persze ennek a vizsgálatnak nem kell feltétlenül az adott cégre vonatkoznia, lehet ez akár az egyes üzleti partnereknél lefolytatott vizsgálat is, amelynek során azt tapasztalják, hogy egy magyar vállalkozás részére külföldi bankszámlára történik a fizetés.

Ma már számos lehetőség áll az Adóhatóság rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a külföldi bankszámlák adataihoz hozzájuthasson. Az Európai Unió tagállamai közötti, pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere, valamint adó-megállapítási jogsegély lehetősége, továbbá az OECD nemzetközi információcsere-rendszere és mindezek mellett bizonyos kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények is lehetőséget biztosítanak az országok közti adatkérésre, adatszolgáltatásra.

Érdemes-e rejtegetni az adóhatóság elől a cég külföldi bankszámláit?

Nem kifejezetten. Amennyiben ugyanis az arra kötelezett gazdasági társaság elmulasztja bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét, és később a NAV ezt megállapítja, az új Art. 221. §-a alapján, amennyiben 15 napon belüli hiánypótlásra történő felhívást követően sem történik meg a mulasztás pótlása, abban az esetben a NAV 100 ezer forint, további 15 napos hiánypótlási határidő eredménytelen letelte után pedig 500 ezer forint mulasztási bírságot szab ki az adózóval szemben.

Mindezek alapján érdemes minden érintett vállalkozásnak, tehát a belföldi bejegyzésű gazdasági társaságoknak elgondolkozniuk azon, hogy a jelenleg meglévő külföldi bankszámláikat a megváltozott jogszabályi környezetben is érdemes-e megtartaniuk.