2015. január 1-jétől szinte minden útdíjköteles gépjárműre és több esetben a kisebbekre is ki kell váltani az EKAER-számot. A„körhinta” áfacsalások visszaszorítására létrehozott Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer extrém mértékű adminisztrációs terhet ró a szállításintenzív területeken működő cégekre, miközben új, kreatív eszközökkel nem csak a fuvarozási szektorban támogatja a NAV ellenőrzési és behajtási tevékenységét.
Újabb csapás a fuvarozóknak - bár az autósok többségét érinti - hogy az M0-ás is fizetős lesz.
A közelmúltban elfogadott 2015-ös adócsomag egyik legnagyobb felkészülést igénylő, ugyanakkor legellentmondásosabb újdonsága az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. A rendszer célja, hogy visszaszorítsa az úgynevezett „körhinta” áfacsalásokat, azaz az adócsalások speciális műfaját, amelyekben a termékek a valóságban nem mozognak, csak „papíron”.
Az adótörvények számos más ponton is érintik a vállalkozásokat!
A törvény értelmében 2015. január 1-jétől az adózónak érvényes EKAER-számmal kell rendelkeznie minden egyes útdíjköteles – azaz 3,5 tonnánál nagyobb tömegű – gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, az EU más tagállamából történő termék beszerzése (egyéb célú behozatala) vagy az EU más tagállamába irányuló termék értékesítése (egyéb célú kivitele), illetve belföldi forgalomban – nem végfelhasználó részére – történő első adóköteles termék értékesítése esetén. Az új szabályozás a logisztikai piac szereplőit és a fuvarozókat érinti a legérzékenyebben, de minden szállításintenzív területen – például az autóiparban – működő vállalkozás nagymértékű adminisztrációs pluszterhekre és megnövekedett ellenőrzési kitettségre számíthat.
Gyors lépéskényszer
A várva várt EKAER rendelet-tervezetek megjelenése néhány kérdéses pontot tisztázott az elvben 21 nap múlva induló új rendszer rengeteg kérdéses eleme közül. Így világosabban körvonalazódik az áfa megfizetés hatékonyságát növelő céllal elindítani kívánt rendszer működésének keretrendszere, a jogosultságok és a kötelezettségek köre. A közvélemény felé bemutatott rendelettervezet megjelölte továbbá azon áruk és termékek körét, amelyek a kockázatos, éppen ezért szállításukhoz óvadékot igénylő termékek körébe tartoznak, s ennek megfelelően különleges elbánást igényelnek mind az az érintett ügyletekben részt vevőktől mind az adminisztrációban résztvevő minden további érintettektől.
Bár a rendelet véleményezésére van közel 30 óra, ez közel sem biztos, hogy elegendő lesz minden hiányosság feltárására- Mindez is abba az irányba mutat, hogy az áfa fizetési szempontból pozitív elmozdulást lehetővé tevő változások kapcsán érdemes lenne átgondolni a törvényhozónak, hogy a szabály életbe léptetésének határidejét – ahogy erre a pénztárgépek üzembe helyezésekor már volt precedens – kitolja.
Ahogy a hatástanulmány is tartalmazza a mintegy 7500 fuvarozással foglalkozó cég mellett, több mint 100.000 kereskedelmi tevékenységet végző társaság lehet érintettje az új rendszernek. Mivel számos ponton nagy a bizonytalanság, érdemes lenne a felkészülési időt meghosszabbítani és kitolni a rendszer éles indulását. Elképzelhető lenne a fokozatos hatályba léptetés például a szállított termékek típusa szerinti differenciálása alapján, hiszen az idei év végi áfa törvénymódosítások is éltek ezzel a fokozatos hatálybaléptetés lehetőségével.
„Az EKAER extrém mértékű adminisztrációs terhet ró az érintettekre, hiszen korábban soha nem látott részletességgel kell majd dokumentálniuk minden egyes útdíjköteles járművel végrehajtott fuvart” – mutat rá Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere. „Az EKAER különösen a gyűjtőfuvarozást végző cégeknek okoz majd adminisztrációs többletterhet, ugyanis az összes állomás közötti útra külön EKAER-számot kell kérni. De ugyanilyen problémákkal szembesülhetnek azok a logisztikai cégek, amelyek többféle járművet vettek igénybe a fuvarozáshoz” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Nyári Zsolt hozzátette: az úgynevezett kockázatos élelmiszereknél és egyéb kockázatos termékeknél akkor is kötelező az EKAER-szám beszerzése, ha a közúti fuvarozás nem útdíjköteles gépjárművel, hanem például személyautóval történik, és a fuvarozott termékek tömege vagy adó nélküli ellenértéke a kockázatos élelmiszerek esetében meghaladja a 200 kg-ot vagy a 250 ezer forintot, az egyéb kockázatos termékeknél az 500 kg-ot vagy az 1 millió forintot. A Kormányportálon már elérhető rendelettervezet szerint kockázatos élelmiszer kategóriába esik például a hús, a tej, a liszt, az étolaj, a cukor, és kockázatos terméknek számítanak például a takarmányfélék, a homok, a sóder, a műtrágya, a tűzifa, illetve számos ruházati termék. (EKAER-számra légi, vízi és vasúti fuvarozás esetén nincs szükség.)
Kivágja a biztosítékot!
Kockázatos élelmiszerek és termékek fuvarozásakor az EKAER-szám kiállításának további feltétele, hogy az adózó kockázati biztosítékot nyújtson. Ennek összege a termékek összértékének 15%-a, rendelkezésre bocsátása pedig letéti számlára történő befizetéssel vagy az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garanciával teljesíthető. Ugyanakkor mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól – néhány speciális eseten kívül – az az adózó is, aki szerepel a minősített vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
„Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kötelező biztosítéknyújtás intézménye az adótartozások behajtására is egy új és rendkívül praktikus lehetőséget teremt az adóhatóság számára” – magyarázza Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
Szigorúan ellenőrzött alakok
Bár korábban is volt lehetősége az adóhatóságnak arra, hogy a kereskedelmi mennyiségű áru szállítását végző személyt nyilatkozattételre kötelezze arról, hogy mely áfaalany számára végzi a fuvarozási tevékenységet, újdonság, hogy e nyilatkozat alapján az adóhatóságnak lehetősége lesz a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót is nyilatkozattételre kötelezni a termékekről, a szállítóeszközről, az átvételi és kirakodási címről, valamint az EKAER-számról.
A termékfuvarozással összefüggő adócsalások felderítése érdekében az EKAER adattartalmán túl valamennyi szereplő nyilatkozatát is egybevetheti az ellenőrzés során összegyűjtött tényekkel. Ha a fuvarellenőrzéskor megtagadja a nyilatkozattételt az arra kötelezett, vagy az adott nyilatkozatok között az adóhatóság ellentmondásokat tár fel, hatósági zárat alkalmazhat, ami lehet csomagzár vagy raktérzár (kivétel: élő állatok, gyorsan romló élelmiszerek).
Az EKAER-szám hiánya vagy elégtelen nyilatkozat esetén (például nem mindegyik ténylegesen fuvarozott termékhez rendelhető az igényelt EKAER-szám) a be nem jelentett termék a törvény alapján igazolatlan eredetűnek minősülhet, az ezzel összefüggésben kiszabható mulasztási bírság pedig a termék értékének 40%-áig terjedhet. Ennek biztosítékaként a fuvarozott termék arányos része lefoglalható – rendelkezik a törvény.
