A Deloitte tapasztalatai szerint az idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelveknek megfelelően bizonyos adónemeknél lényegesen nőtt az adóhatóság aktivitása -mondta el Kövesdy Attila, a cég Adóosztályának vezetője. (A kiemelt ellenőrzési területekről, illetve a felkészülés módjáról itt olvashat részletesen.) A Deloitte tapasztalatai szerint a cégek sokszor csupán passzív résztvevőként vannak jelen az ellenőrzéseknél, mivel nincsenek tisztában az összes őket megillető jogosultsággal. Kövesdy Attila ugyanakkor hangsúlyozza, nem kötelezhető például az adózó olyan nyilvántartás, összesítés, számítás elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, nyilatkozattételi kötelezettsége pedig csak a vele szerződésben állt, vagy állók tekintetében áll fenn, ügyféli minőségben az adózó nem bírságolható a nyilatkozattétel megtagadása miatt.
Kézenfekvőnek tűnhet, sok cég esetében mégsem rendszeres gyakorlat, hogy az ellenőrzés során átadott iratokról átvételi elismervényt és másolatot kérjen, és törekedjen a kapcsolódó vizsgálat eredményének megismerésére. Jó tudni azt is, hogy bár a személyes hatósági egyeztetések lehetősége adott (és sok esetben rendkívül hasznos is), mégsem kötelező.
Adózói szemmel rendkívüli figyelmet érdemel a megbízólevél tartalma, hiszen ez határozza meg, hogy mire irányul az ellenőrzés, a megbízólevél hibái pedig akár megsemmisítési okok is lehetnek. A megbízólevélnek az ellenőrzést végző adóhatóság és adóellenőr nevén és az illetékesség egyértelmű bemutatásán túl tartalmaznia kell az ellenőrzés során vizsgált adónemek, adókötelezettségek és a vizsgált időszak leírását is, továbbá az ellenőrzés típusát, vagyis azt, hogy bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésről, vagy például egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló vizsgálatról van-e szó, aminek következtében akár újból ellenőrzés alá vonható a már korábban vizsgált adónem, illetve időszak.
Jogorvoslati lehetőségek
Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul, amellyel kapcsolatban 15 napon belül tehet észrevételt az adózó. Az eljárás során született határozattal, vagy végzéssel szemben fellebbezés nyújtható be. Ha a vállalat terhére szankciót szabott ki a hatóság, érdemes megvizsgálni, hogy valóban kiszabható-e az adott mulasztásra szankció (pl. téves pótlékszámítás, nem megfelelő mulasztási bírság), és hogy a megállapított szankciók együttesen kiszabhatók-e. Előfordulhat, hogy a szankció mértékének meghatározásakor a hatóság nem vette figyelembe az összes körülményt, ekkor külön kérelem formájában a jogi személy, vagy egyéb szervezet a jogorvoslati lehetőségek kihasználását követően kérheti a pótlék- és bírságtartozás méltányosságból történő mérséklését, elengedését is, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.
Az adóhatóságot köti a súlyosítási tilalom, vagyis a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven túl az adózó terhére nem hozható terhesebb határozat. Kivételt jelent azonban többek között a büntetőügyben hozott jogerős ítélet (pl. adócsalás esetén), és az is, ha az adóhatóság dolgozójának határozatra kiható kötelezettségszegése merül fel, illetve ha kiderül, hogy az adózó bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el.
Az adózó kérelmére indult ismételt ellenőrzés esetén is köti a hatóságot a tilalom, amennyiben olyan új tény, vagy körülmény merül fel (pl. fuvarokmány, kiszállítást igazoló okmány később áll rendelkezésre, illetve a Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben döntést hozott), amely a korábbi ellenőrzés megváltoztatásához vezetne, feltéve hogy korábban ezen tényről az adózó nem tudott. A tilalom érvényes az úgynevezett felülellenőrzés során is, ha új tény nem merül fel, csupán csak szakszerűségi vizsgálatra kerül sor.
