A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így.
A végrehajtásra tavaly nyár óta már etikai kódex is vonatkozik.
A végrehajtás alapjául szolgáló okiratok
Érdemes tudni, hogy végrehajtási eljárás folytatására bírósági végrehajtó vagy más, erre külön feljogosított állami szerv (pl. adóügyekben az adóhatóság) jogosult. A végrehajtás során kerülhet sor az adós vagyonának lefoglalására, munkabéréből, nyugdíjából való letiltásra, bankszámlájának végrehajtás alá vételére. Tehát nem végrehajtási eljárás sem a pénzintézet által közölt felszólítás, sem a követéskezelő cégek által közölt megkeresések. Ezek a szervezetek az adós vagyonát saját maguk, önállóan nem vehetik végrehajtás alá, így például nem tilthatnak le az adós fizetéséből.
Végrehajtás alapjául rendszerint a bíróság, közjegyző vagy más hatóság (pl. adóhatóság) által kiállított okirat szolgálhat. Leggyakrabban jogerős bírósági határozat, közjegyző által kiállított jogerős fizetési meghagyás, vagy közjegyző által készített közokirat szolgál a végrehajtás alapjául. Ha nincs végrehajtás alapjául szolgáló dokumentum, akkor nem kerülhet sor végrehajtásra sem. Így például, egy távközlési szolgáltató vagy közüzemi szolgáltató a díj követelését csak akkor tudja végrehajtásra küldeni, ha van egy olyan jogerős bírósági ítélet vagy fizetési meghagyás, amely kimondja, hogy az ügyfél meghatározott összeggel tartozik. Ennek hiányában nem kerülhet sor a fizetésből vagy más vagyontárgyból való végrehajtásra.
Fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség bírósági ítéletre a végrehajtáshoz. Ennek egyik leggyakoribb esete a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás. Legyen szó akár közjegyzői okiratba foglalt kölcsöntartozásról, bérleti szerződésről vagy más kötelezettségvállalásról, bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el a végrehajtás, ha a kötelezett önként nem teljesít. Ebben az esetben az adósnak van lehetősége arra, hogy a végrehajtást peres úton megállítsa vagy korlátozza, ha például bizonyítja, hogy a tartozása megszűnt vagy kevesebb, vagy például az alapul szolgáló szerződés érvénytelen.
Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a jogosult a követelését a bírósági út mellőzésével maga elégítse ki. Ilyen az az eset, ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlant a hitelintézet maga is értékesítheti. Hasonló helyzet, ha a jogosult a tartozás fedezeteként elhelyezett óvadékot vagy bankgaranciát veszi igénybe. Ezek az esetek viszont nem tartoznak a végrehajtási eljárás körébe.
A jogerős fizetési meghagyás
Külön érdemes kiemelni a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásnak a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem mond ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás pedig a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, azaz a benne foglalt követelés végrehajtható. Emiatt a jogerős fizetési meghagyásban foglalt tartozás vitatására igen szűk lehetőségek állnak csak rendelkezésre (pl. bizonyos esetekben perújítás). Különösen fontos tehát, ha valaki fizetési meghagyást kap, és nem ért egyet a benne foglalt tartozással, akkor határidőben közölje a vitatást a közjegyzővel. Az ellentmondás következtében az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítania követelése fennállását.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda
