„A kormány felkérésére a nemzetgazdasági tárca elkészítette a magyar cafeteria-szabályok átalakításáról szóló javaslatot, amelyet hamarosan benyújtunk az Országgyűlésnek” – mondta el A Magyar Időknek Varga Mihály. A miniszter szerint az új szabályozás jövőre lépne életbe.
A minisztérium előterjesztése nyomán a jövőben két típusú béren kívüli juttatás illetheti meg kedvezményes adózású keretek között az alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett Szép-kártyára kaphatnak még összegeket a dolgozók. A javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalói és a közalkalmazásban álló személyek kapcsán.
A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes közteherrel adható cafeteriajuttatás felső határa. Az összegből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek Szép-kártyájára. A közszférában kétszázezer forintos keretet határoznának meg, a summa egyenlő arányban oszlana meg a két juttatási forma között. Vagyis százezer forint járhatna készpénzben, százezer forint pedig a Szép-kártyán köthetne ki. A múlt heti Kormányinfón Lázár János már tulajdonképpen fellebbentette a fátylat a kormány terveiről.
A monopólium miatt borult ki a bili
Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei az Európai Unió Bírósága február végén meghozott döntése szerint. A SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja. Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.
Nem ússza meg az állam a kártérítést
Jogi szakértők szerint a jövő év elejétől eltörlésre ítélt Erzsébet-utalvány nem jelenti automatikusan azt, hogy a piacról kiszorított szereplők ne léphetnének fel jogos kártérítési igénnyel. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez a monopolizált bevételeket alapul véve elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.
Király Ágnes cafeteriaszakértő korábban azt mondta lapunknak, valójában nincs is szükség a jelenlegi rendszer megváltoztatására, kizárólag a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány szolgáltatói hátterét kellene liberalizálni. Az uniónak ugyanis semmi baja a magyar béren kívüli juttatásokkal.
