A tanulmányban minden olyan adónemet különadónak tekintettek nevétől függetlenül, amely bizonyos iparágakat különböztet meg adóztatási szempontból. Pillanatnyilag 12 ilyen adó van a hazai adórendszerben. A különadók összességében ugyan kisebb súllyal jelennek meg a költségvetés bevételei között, mint a hagyományos adónemek, de szerepük egyre nő – hangsúlyozták a tanulmány készítői, Siklós Márta és Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadói.

A különadók többségét 2010-ben, illetve utána vezették be. Ugyan ezt megelőzően a különadók szerepe kisebb volt, az energia-, a pénzügyi és a gyógyszer szektort már korábban is terhelte speciális teher. A legjelentősebb ugrás a különadókból befolyt összeg nagyságrendjében 2009 és 2010 között tapasztalható. 2009-ig a különadók az összes központi költségvetési bevétel 0,6%-át tették ki. 2010-2011-ben már 4,5-4,8% volt a mértékük.

Annak ellenére, hogy2012-ben visszaesést tapasztalhattunk (3,15%), 2013-ban már 7%-kal tervezték a költségvetésben a különadókból befolyó bevételt. A második Varga-csomag biztosíthatja ennek teljesítését. Jelenleg a különadók a társasági adóval azonos nagyságrendű forrásnak felelnek meg, amelyek közvetlenül csak a gazdaság egyes kiválasztott szektorait sújtják, így számukra komoly megterhelést okoz.

A különadók bevezetésével kapcsolatban a tanulmány megállapítja, hogy a gazdasági válság hatására több európai országban megfigyelhető a különadók szerepének növekedése. Hazánk ugyanakkor vezető szerepet tölt be, mind az adónemek számát, mind azok változatosságát tekintve.

A különadók bevezetése mellett ugyan szólnak érvek, de a valóságban nem mindig hozzák az elvárt hatást. Hazánkban vizsgálva a tervezett és a ténylegesen befolyt összegeket megállapíthatjuk, hogy a tényadatok rendre elmaradtak a tervektől. Az ágazatok is rugalmasan reagáltak az új terhekre: vagy a fogyasztás csökkent, vagy a vállalatok fogták vissza termelésüket, vagy akár ki is vonultak a piacról. Ez pedig újabb hiányhoz vezetett, ami újabb intézkedéseket tett szükségessé. Ez lehet az oka a folyamatos újratervezésnek, de a bevezetés gyorsaságának is. A különadók átlagos bevezetési ideje ugyanis közelíti a 45 napot, ám az is előfordult, hogy a vállalkozásoknak csupán 32 napjuk volt az év közbeni újratervezésre.

Mindenkit érint

A különadók hatással vannak az érintett szektorok beruházásaira is. Az adók kitermelése érdekében az érintett ágazatok saját magukon végezték el a megszorításokat. A beruházások visszaesése a különadókkal leginkább sújtott pénzügyi és energia-szektorban a legjelentősebb.

Az adók tovagyűrűző hatása, valamint a sorozatos és gyors bevezetéssel keltett bizonytalanság azonban a különadók által közvetlenül nem érintett iparágakat is megszorításokra, a beruházások halasztására ösztönözte. Ugyanakkor a fogyasztók sem ússzák meg az adófizetést: miközben papíron csak 2 adónemet fizetnek közvetlenül a fogyasztók, valójában a különadók körülbelül fele beépül a szolgáltatások árába.