A magyar szellemi munkavállalók legnagyobb része (39,4%) sosem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig ha tehetné, többségük (54%) szívesen dolgozna otthonából vagy más, irodán kívüli helyszínről, rugalmas beosztásban.
Szabadságra megy vagy csúsztat a magyar az ügyintézéshez
A dolgozók legnagyobb hányada (44,2%) fizetett szabadnapjait áldozza fel azokra az esetekre, amikor személyes elfoglaltsága miatt nem tud bemenni a munkahelyére. Második legnépszerűbb gyakorlat (24%), amikor a munkavállaló otthonról dolgozik, vagy átcsoportosítja aznapi munkaidejét – tehát vagy hamarabb kezd, vagy tovább marad az irodában. Harmadik legelterjedtebb módszer (23,7%), hogy a váratlan teendők miatt a dolgozók nem vesznek ki szabadnapot, de utólagos túlórázással behozzák lemaradásukat. Fizetés nélküli szabadságot csupán a válaszadók 6,1%-a szokott kivenni ilyen esetben, 5%-uk pedig saját bevallása szerint betegszabadságért folyamodik megoldásképpen.
A britek szerint szuper, és a magyarok is vágynak rá
Pedig Egyesült Királyságban már 2014-ben törvénybe iktatták, hogy minden munkavállalónak joga van a rugalmas munkavégzéshez, annak lehetőségét a munkáltatók nem tagadhatják meg. Szakértők becslései szerint a rugalmas munkarendnek köszönhetően javul üzleti hatékonyság és a munkavállalói elégedettség is, ami tíz év alatt 475 millió font értékű hasznot jelent az ország gazdaságának.
Azok a szerencsés munkavállalók, akiknek van lehetősége időnként otthonról dolgozni, többségében (21,4%) kéthetente vagy ritkábban élnek a lehetőséggel. Hetente akár több napon 15,1% végzi dolgát az irodán kívül, hetente egyszer pedig 7,5 % választ alternatív helyszínt feladatainak elvégzéséhez. Az internet és az okosmobil nélkülözhetetlen
Mi az, ami nélkülözhetetlen a rugalmas, esetenként otthonról történő munkavégzéshez? A legtöbb munkavállaló (88,2%) szerint az internetkapcsolat és egy laptop (78%), illetve megfelelő adatbiztonságot biztosító szoftverek (65,3%), a hívásra alkalmas hagyományos vagy mobiltelefon (62,3%), az okostelefon (58,8%), valamint a mobilinternet (57,8%). Ezzel szemben az olyan hagyományos irodai eszközöket, mint a telefax (6,6%) vagy a fénymásoló (19%) már csak nagyon kevesen igénylik munkájukhoz.
Mi dolgoznánk másnál, de idegen ne jöjjön hozzánk
Az idei Dolgozz Otthonról Nap fókuszát egy Svédországból elindult kezdeményezés, a Hoffice adta: ennek lényege, hogy a csatlakozók otthonában eltérő szakmák képviselői verődnek össze ideiglenes csapatokba. (Itt olvashat róla bővebben.) Ehhez hasonló közösségi módon a válaszolók 22,4%-a dolgozott már életében, 77,6%-uk számára azonban ismeretlen volt ez a lehetőség.
Ugyanakkor 43,2%-uk jelezte, hogy bizonyos kollégáival szívesen dolgozna együtt hoffice-ban, 18,8%-uk pedig a barátaival töltené szívesen munkaidejét. A hoffice-ozástól a legtöbben (26,6%) azért idegenkednek, mert nem szeretnének idegeneket beengedni a lakásukba – derül ki a Telenor felméréséből.
Miért nem dolgozik otthonról a magyar?
Miért nem dolgoznak otthonról a magyarok? Legtöbbjük (70,3%) úgy véli, munkájának jellege nem teszi lehetővé. A válaszadók 14,1%-a esetében erről nincs szó, a munkahely mégsem támogatja ezt a lehetőséget. Meglepő, hogy az alkalmazottak egy része (7,8%) sosem gondolt lehetőségként az irodán kívüli munkavégzésre. Csupán a munkavállalók elhanyagolható része nyilatkozott úgy, hogy bár lenne lehetősége rá, mégsem vonzza az otthoni munkavégzés (1,7%), vagy már kipróbálta azt, de nem tetszett neki (1,2%).
A nem kizárólag az irodában történő rugalmas munkavégzést az ENSZ is támogatja a munka-magánélet optimális egyensúlya érdekében. A világszervezet által hivatkozott tanulmány szerint ugyanis azok, akik magánéletüket és a munkájukat egyformán fontosnak tartják, sikeresebben teljesítik céges feladataikat és kevésbé érzik stresszesnek mindennapjaikat, azokhoz képest, akik karrierjüket minden más elé helyezik.
