Kép: PP-archív

Képviselet és meghatalmazás

Képviseletnek nevezzük azt, ha valaki helyett egy másik személy tesz meg valamilyen jogi jelentőségű nyilatkozatot. A képviseletet ellátó személy nyilatkozata közvetlenül a képviselt személy részére szerezhet jogot, vagy az ő terhére teremthet kötelezettséget.

Képviseletre való jog többféle módon is létrejöhet. Így képviseleti jogot létrehozhat jogszabály, például a szülő a kiskorú gyermek törvényes képviselője. A képviselet alapulhat valamely szervezet létesítő okiratán (például cégek, civil szervezetek esetén) vagy bírósági, illetve más hatósági határozaton. Képviseleti jogot hoz létre a meghatalmazás is.

A meghatalmazás lényege

A meghatalmazás egyoldalú, címzett nyilatkozat, amelyet a meghatalmazó tesz, és amelyben képviseletére jogosítja fel a meghatalmazottat. A meghatalmazás tehát nem szerződés, amely a meghatalmazó és a meghatalmazott között jön létre, és nem szükséges hozzá, hogy azt a meghatalmazó elfogadja. Gyakori félreértés, hogy az írott meghatalmazásra a meghatalmazott személy aláírása is szükséges. Azonban ez rendszerint nem így van, csak akkor, ha jogszabály kifejezetten előírja. Például az ügyvédnek adott meghatalmazáson a meghatalmazott ügyvéd aláírásának is szerepelnie kell.

A meghatalmazás fenti tulajdonságából következik az is, hogy nem jelent intézkedési kötelezettséget a meghatalmazott részére, csupán feljogosítja erre. A meghatalmazást össze szokták keverni a megbízással, amely a megbízó és a megbízott szerződése. A megbízás alapján a megbízott köteles ellátni az adott ügyet, míg a meghatalmazás ilyen kötelességet nem teremt. Persze, a megbízás és a meghatalmazás gyakran együtt jár, hiszen a megbízás ellátásához sokszor van szükség arra, hogy a megbízott a megbízó képviseletében eljárjon.

A meghatalmazásból ki kell tűnnie annak, hogy ki a meghatalmazott személy, a meghatalmazás milyen nyilatkozatok megtételére, milyen ügyre szól, valamint annak is, hogy ki a meghatalmazás címzettje. A meghatalmazás címzettje lehet maga a meghatalmazott személy vagy az a hatóság, bíróság vagy más személy, aki előtt a meghatalmazott a képviseletet ellátja.

A meghatalmazásnak olyan alakban kell lennie, amelyet jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Tehát a meghatalmazást csak akkor kell írásba foglalni, ha a meghatalmazott által megteendő nyilatkozatot, szerződést írásban kell megkötni. Persze a bizonyíthatóság érdekében rendszerint bármely meghatalmazást írásba szoktak foglalni.

A meghatalmazás adható határozatlan időre, és meghatározott időre is. Megszűnik a meghatalmazáson alapuló képviseleti jog, ha a meghatalmazást a meghatalmazó visszavonja, vagy a meghatalmazott az ügyletet, nyilatkozatot megtette, teljesítette.

Általános meghatalmazás

Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy valaki ne meghatározott ügyekre adjon másnak meghatalmazást, hanem arra, hogy általánosságban eljárjon helyette az ügyeiben. Az ilyen meghatalmazásra is lehetőséget ad a Polgári Törvénykönyv. Ebben az esetben további feltétel, hogy a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba (ügyvédi ellenjegyzéssel vagy két tanú előtt) kell foglalni. Az általános meghatalmazás legfeljebb 5 évre szólhat. Ha ennél hosszabb időre ad valaki meghatalmazást, akkor 5 év elteltével automatikusan megszűnik.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda