Sok kérdés merül fel az év elejétől érvényes éttermi áfacsökkentés kapcsán. A parlament döntésének értelmében az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa két lépcsőben csökken, 2017-től 18 százalékra, majd 2018-tól 5 százalékra. Problémát okoz, hogy az áfacsökkentés csak a kereskedelmi vendéglátásra vonatkozik, a közétkeztetésre nem, ami 2018-ra jelentős különbségekhez vezet, komoly versenyhátrányt okoz például a munkahelyi étkeztetésben, akár annak teljes leépülése is bekövetkezhet.

Más problémával küzdenek azonban azok, akik érvényesíthetik az áfacsökkentést: a jogszabály alkalmazása ugyanis finoman szólva nem nem a legegyszerűbb, ezért döntött végül a NAV már decemberben egy részletes állásfoglalás kiadása mellett, amelyet itt talál.

Kép: Pixabay

Ám ez még mindig nem oldott meg minden problémát: a helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazásához több feltételnek kell megfelelni:

1. az áfatörvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia; 2. a szolgáltatásnak a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerinti SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia; 3. a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

Ha a feltételek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre nem alkalmazható a kedvezményes áfakulcs. Na de mi számít helyben készített italnak? Merült fel a kérdés több más között. A szakma képviselői számos más problémát is láttak. Olyan kérdések is felmerültek például, hogyan adózik az étel, amelyet helyben fogyasztásra rendelnek, de a maradékot elviszik? Vagy ha a vendég ír kávét kér, akkor arra alkalmazható a 18 százalékos kulcs? Vagy ha a menüben van egy félliteres kóla, akkor az 18, vagy 27 százalékkal kell adózzon? A NAV korábbi állásfoglalásához nem könnyű igazodni: nem véletlenül nevezték a szakértők nonszensznek az áfacsökkentést.

Ugyanis csak akkor lehet alacsonyabb az áfa, ha az ételt felszolgálják, elvitelre már a magasabb áfakulccsal értékesítik. "Ez akár arra is alkalmat adhat az adóhatóságnak, hogy bemenjen egy étterembe, és azt mondja, hogy nincs szalvéta az asztalon, akkor innentől kezdve ez nem szolgáltatás, hanem termékértékesítés, és megbünteti. Az is lehet, hogy az éttermek úgy védekeznének, hogy maradunk a 27 százalékos áfánál, jobb a békesség. Akkor meg a fogyasztóvédelem fogja megbüntetni az éttermeket, hogy túlszámláznak, tehát megkárosítják a fogyasztót. Ez arra lesz jó, hogy a revizorok rendszeresen vendéglátóhelyekre járjanak, ott egyenek, és sorra büntessék a helyeket"  – vélekedett korábban Angyal József, okleveles adószakértő.

Hogy eloszlassuk az áfacsökkentéssel kapcsolatos problémákat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra a NAV által adott válaszokat is.

1. Milyen adómértékkel adózik a felszolgálási díj, ha az étterem a vendégnek két eltérő adómértékkel adózó szolgáltatást nyújt?

Felszolgálási díj alatt a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj értendő, melyet havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. Ez a díjtétel az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az éttermi, vendéglátási szolgáltatás adóalapjába tartozik. Az éttermi, vendéglátási szolgáltatást nyújtó adóalanynak a felszolgálási díj összegét az általa teljesített ügylet keretében nyújtott, eltérő adómérték alá tartozó szolgáltatások között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztania.

2. Hogyan rögzíthető a pénztárgépben a két eltérő adómérték alá tartozó felszolgálási díj?

A jelenleg forgalomban lévő pénztárgépeknek alkalmasnak kell lenniük a felszolgálási díj mint önálló tételsor feltüntetésére, a szükséges áfamérték szerinti forgalmi gyűjtőbe sorolva az adott tételsort. Ezen például „szervizdíj 18 százalék” vagy „szervizdíj 27 százalék” elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe (B00 vagy C00) sorolt tételsor beprogramozását a felhasználói leírás alapján az online pénztárgép üzemeltetője is el tudja végezni, vagy a pénztárgépet szervizelő műszerésszel elvégeztetheti. Ezt követően a gép képes lesz a bizonylaton külön sorban, a megfelelő szöveggel és általános forgalmiadó-tartalommal a felszolgálási díjat elkülönülten feltüntetni.

3. Milyen adómértéket kell alkalmazni akkor, ha egy vendég megrendelte az ételt az étteremben, de nem tudta mindet megenni, ezért kéri, hogy a maradékot csomagolják el?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján tavaly december 7-én közzétett tájékoztató alapján „a megfelelő besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó”. Így van ez abban az esetben is, ha az étteremben a vendég a helyben fogyasztásra megrendelt étel maradékának elcsomagolását kéri. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerinti esetben a vendég eredeti szándéka éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, a megrendelt, de teljes egészében el nem fogyasztott, becsomagolni kért maradék étel nem termékértékesítésnek, hanem az éttermi szolgáltatásnyújtás részének minősül. Tehát, ha az adott szolgáltatás megfelel az áfatörvényben rögzített egyéb feltételeknek, arra a 18 százalékos kedvezményes adómérték alkalmazandó.

4. Ha az étteremben felszolgált menü ára az étel mellett egy 0,5 l palackozott üdítőt is magában foglal, akkor 18  vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?

Amennyiben a menü adóalapján belül nem kerül meghatározásra a kedvezményes adókulcs alá tartozó ételforgalom és az azon kívüli, nem helyben készített italforgalom adóalapja, akkor a szolgáltatás adóalapjának egészére a 27 százalékos adómértékkel kell meghatározni a fizetendő adót. Tehát a számlán külön fel kell tüntetni az ételek árát, amelyeket 18 százalékos kulccsal forgalmazhatunk és a fél literes kóla árát, amelyre a 27 százalékos áfa vonatkozik.

5. Amennyiben az étteremben egy fogyasztás keretében a vendég ételt és alkoholtartalmú italt (pl. alkoholtartalmú koktél) is fogyaszt, akkor hogyan kell megállapítani az adómértéket?

A 18 százalékos adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a szolgáltatás keretében kizárólag ételforgalom vagy az ételforgalom mellett helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom valósul meg. Amennyiben a vendég az étel mellett alkoholtartalmú italt is fogyaszt (pl. alkoholos koktél), és a szolgáltató nem különíti el az alkoholtartalmú italforgalom adóalapját, akkor a 18 százalékos adómérték nem használható a teljes fogyasztásra. Amennyiben azonban a szolgáltató az étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül meghatározza a kedvezményes, 18 százalékos adókulcs alá tartozó ételforgalom önálló adóalapját, és az alkoholtartalmú italforgalom önálló adóalapját, akkor az ételforgalom adóalapjára a 18 százalékos adómérték alkalmazható, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik.

6. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, de mégis helyben fogyasztja el, akkor szolgáltatásnyújtásként 18 százalékos adómérték terheli az ügyletet, vagy termékértékesítésnek kell tekinteni?

A termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélésnél a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Amennyiben a vevő elvitelre kéri az ételt, azonban miután megkapja, mégis úgy dönt, hogy helyben fogyasztja el, akkor a vevő eredeti szándékának megfelelően termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, amelyet ennek megfelelően az értékesített termékre vonatkozó adókulcs terhel, azaz 27 százalék.

7. Vonatkozik-e a 18 százalékos adómérték olyan önkiszolgáló étteremre, amely egy üzletházban vagy plázában található, van lehetőség leülni és ott helyben fogyasztani, azonban az asztalokat, székeket, tálcákat stb. nem az étterem, hanem az üzletház üzemeltetője ún. étkezőudvarban biztosítja?

Miután az önkiszolgáló étkezőhelyen is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás, melyre az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén vonatkozik a 18 százalékos adómérték, ezért az ügylet e szerinti megítélését nem befolyásolja, ha a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezetet és eszközöket (asztalt, széket, szemetest, mosdóhasználatot, takarítást stb.) nem az étterem, hanem részben vagy egészben más személy – pl. az üzletház üzemeltetője – biztosítja.

8. Hová lehet fordulni, ha a végzett tevékenység besorolása nehézséget okoz?

Az adózó által végzett gazdasági tevékenység Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti besorolása kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elérhetőségén kérhető tájékoztatás. A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága kapcsán az SZJ 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje a meghatározó.

9. Catering szolgáltatást végző étterem esetében, amennyiben a külső helyszíni rendezvényt pincérrel, étkészlettel stb. biztosítja, alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs?

Az ételszolgáltatás rendezvényeken magánszemélyek számára az SZJ 55.52.11 („Ételkészítés lakosságnak”), vállalati, intézményi stb. rendezvényeken az SZJ 55.52.13 („Ételkészítés más szervezeteknek”) szám alá sorolható. Ezért a catering szolgáltatás (pl. vállalati, illetve családi rendezvények lebonyolítása) esetén – függetlenül attól, hogy saját eszközeit bocsátja rendelkezésre a szolgáltatásnyújtó – minden esetben a 27 százalékos adómérték alkalmazandó.

10. Jellemzően mely italokat sorolhatjuk az alkoholmentes helyben készített italok körébe?

Általánosságban elmondható, hogy helyben készített, alkoholmentes italok közé soroljuk jellemzően a helyben készített, ott elfogyasztott kávét, limonádét, teát, sűrítményből készített szörpöt, almafröccsöt, alkoholmentes koktélt, turmixot.

11. Amennyiben az italboltban/dohányboltban kapható helyben készített kávét a vevő helyben elfogyasztja, egyéb kapcsolódó szolgáltatás nem biztosított, akkor alkalmazható-e a 18 százalékos adómérték?

Nem, ebben az esetben a 27 százalékos, általános adómérték alkalmazandó.

12. Ha az étteremben pizzát sütnek, melynek árában – helyben fogyasztás esetén – 2017. január 1-jétől 18 százalék áfát számítanak fel, milyen adómérték vonatkozik az elvitelre kért és dobozba csomagolt pizzára, lehet-e 18 százalékos adómértéket alkalmazni ekkor?

Ha a pizzát elvitelre kérik, akkor termékértékesítés – nem pedig kedvezményes adómértékre jogosító szolgáltatás – történik, ezért ebben az esetben nem alkalmazható a helyben fogyasztott ételekre vonatkozó kedvezményes adómérték, tehát az ellenértéket fő szabály szerint 27 százalékos áfa terheli. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ha a túlnyomórészt lisztből készült termék (az adott esetben pizza) vámtarifaszáma beletartozik az áfatörvényben külön meghatározott termékkörbe, akkor az alkalmazandó adómérték – termékértékesítésre tekintettel – 18 százalék. Árubesorolási kérdésekben a NAV Szakértői Intézete (e-mail: [email protected]) ad tájékoztatást.

13. A kedvezményes adómérték alkalmazásának feltétele-e, hogy a vendég ételt és italt is fogyasszon egyszerre?

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön. Mindamellett a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a felszolgált ital helyben készített, és nem tartalmaz alkoholt, valamint étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg.

14. Az étlapon szerepel olyan desszert (fagylaltkehely, tiramisu), étel (rizottó), illetve kávé, amely alkohol hozzáadásával készül. Ezen tételekre alkalmazható-e a 18 százalékos adómérték?

Az alkohol hozzáadásával készített kávé esetében nem teljesül a kedvezményes adómérték alkalmazásához szükséges azon feltétel, hogy az ital nem tartalmazhat alkoholt. A fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre (például rizottóra) viszont az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén alkalmazható a 18 százalékos adókulcs, figyelemmel arra, hogy az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel.