Járvány miatti céges megszorítások: mi a helyzet a cafeteriával?

A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derül ki abból az átfogó online kutatásból, amelyet a Nemzeti Utalvány készített el, több mint 1200 fő megkérdezésével. A munkavállalók számára az elmúlt időszakban azok a juttatások értékelődtek fel, amelyeket mindennapi szükségleteikre fordíthatnak – a nyári szezonban például az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadások fedezésére.

A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos preferenciák jelentősen módosultak idén: a piac és a törvényi szabályozás 2021-es változásai, valamint a pandémia okozta kihívások új helyzetet teremtettek munkaadók, munkavállalók és beváltóhelyek számára egyaránt. A Magyar Utalvány Zrt. ezért idén tavasszal átfogó online kutatást indított a hazai cafeteria-piac, és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos aktuális felhasználói igények feltérképezésére.

Magyarországon jelenleg 4,3 millió ember élhet az utalványok adta lehetőségekkel, így motivációik, elvárásaik megismerése a belföldi gazdaság fellendítése szempontjából is kulcsfontossággal bír.

Ki kap és mennyit?

Az átfogó kutatásban több mint 1200 munkavállaló vett részt, fele-fele arányban férfiak és nők. A megkérdezettek 44 százaléka a közszférában dolgozik, 39 százaléka a versenyszférában, 17 százaléka pedig a nonprofit szektorban. Kétharmaduk nyilatkozott úgy: nem elégedett a kapott cafeteria mértékével.

A megkérdezett munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeres béren kívüli juttatásban, a legtöbben 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegben. A válaszadók 10 százalékát érintették személyesen is a munkáltatóik járványhelyzet miatti megszorításai: ők idén először semmilyen béren kívüli juttatásban nem részesültek. Azok közül pedig, akiknek idén is jutott cafeteria, 9 százalékuk kapott kevesebbet, mint a korábbi években” – összegzi az eredményeket Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója.
Mire költjük a béren kívüli juttatásainkat?

Bár a nyitottabb kérdésekben szinte minden költési cél találkozott a kitöltők preferenciájával az óvoda térítésétől a közlekedési támogatáson át az egészségpénztári hozzájárulásig, a konkrét felhasználási területekre irányuló válaszlehetőségekből 3 mégis kiemelkedett a mezőnyből: az élelmiszer (31,5 százalék), a ruházat (12,6 százalék) és a műszaki cikk (10,6 százalék).

„A munkavállalók több mint fele elsősorban a mindennapi szükségletei fedezésére fordítja béren kívüli juttatásait is. Csupán a válaszadók negyede fedez olyan költségeket ebből a juttatásból, amelyekre amúgy nem költene” – fogalmaz Ferenczi Róbert.
A pandémia okozta gazdasági válság idején tehát különösen felértékelődött a munkavállalók számára, hogy a béren kívüli juttatásaik is kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadások fedezésében. Nyáron például az iskolakezdésben is, amely a legtöbb család esetében komoly kiadást jelent. A válaszadók többsége szerint az ezt támogató cafeteria-elem, például egy iskolakezdési utalvány jelentős segítség a családok számára, hiszen azonnal elkölthető a boltban olyan eszközökre, amelyekre szükség van a gyermekek oktatásához. A csekély értékű utalvány formájában adható juttatás további előnye, hogy csupán 37,76 százalékkal adózik, szemben a bér jellegű kifizetés 75,94 százalékos közterhével. Nem terheli társadalombiztosítási járulék, és alacsonyabb a szakképzési hozzájárulás, a szocho és az szja mértéke is.

Az értékek a számok mögött

A legtöbben (37 százalék) egy 3-5 elemből álló kosárból válogathatják össze a saját cafeteria-elemeiket, míg a munkavállalók negyede fixen rögzített juttatásokat kap, melyeket jellemzően saját hatáskörben (85 százalék), de a család szükségleteit is fedezve használnak fel. Emiatt a beváltóhelyek kiválasztásánál számukra két szempont bír kiemelt jelentőséggel: az ott elfogadott utalványok köre (37 százalék), valamint a beváltóhely kínálata (32 százalék).

A válaszadók több mint fele jelölte igaznak azt az állítást, hogy a cafeteriát olyan bónuszként értékeli, amely mind a munkahelye iránti lojalitását, mint a munkavégzésre irányuló motivációját képes növelni.

A kutatás tehát a munkaadók számára azt is megerősítette, hogy a megfelelő cafeteria-megoldások nemcsak költségeiket optimalizálhatják, hanem employer branding céljaikat is hatékonyan szolgálhatják.

 

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo