A társasági szerződésekben megjelölt főtevékenységi kör önmagában kevés ahhoz, hogy egy vállalkozás a rendkívüli egészségügyi vészhelyzeti adókedvezményeket igénybe vegye. A kormány által kihirdetett járulékfizetési könnyítésekhez ugyanis a rendelet hatálybalépését (2020. március 24.) megelőző 6 hónapban az adózó bevételének legalább 30 százaléka az érintett főtevékenységből kellett, hogy származzon – mutat rá az EY.

Ez több, a rendelet által kedvezményezett tevékenységgel rendelkező társaság számára jelentheti a kedvezményre való jogosultság elvesztését, amennyiben bevételeinek jelentős része nem a főtevékenységéből származik.

„A megfelelő feltételek teljesítése mellett ugyanakkor a kötelezettség alól nem csupán a főállásban foglalkoztatott kollégáknál mentesülhet az adott társaság. Az életbe lépő adófizetési moratórium a kölcsönzött munkaerőre is érvényesíthető” – hívta fel rá a figyelmet Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó üzletágának partnere.

A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Ennek megfelelően a márciusi, áprilisi, májusi és júniusi hónapok – amikor az említett kötelezettségeket nem kell megfizetni – szolgálati időnek minősülnek. Emiatt a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.