Pénteken nyújtották be az Országgyűlés felé az adótörvény következő módosításait tartalmazó törvényjavaslat-csomagot. A csomagban szereplő változásokat a PwC foglalta össze. Fontos kiemelni, hogy a változások jelenleg csak a Kormány javaslatának tekintendők, a tényleges adótörvény-módosítást az Országgyűlés várhatóan november közepén, végén fogja elfogadni.
Társasági adót érintő főbb változások
A csoportos társasági adóalanyiság rendszere 2019. január 1-jétől lesz választható. Ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek majd, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése. A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól. A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni az Adóhatóság felé.
Némileg szigorodnak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, ennek értelmében a javaslat szerint nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól egy külföldi személy kizárólag amiatt, hogy valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett. Ezen felül a javaslat a korábbinál tágabb kört határoz meg az ellenőrzött külföldi társaságnak minősíthető személyekre vonatkozóan, a vonatkozó korlátozások a jövőben bizonyos befektetői tevékenységeket végző személyeket is érinthetnek.
Bér mellett adott juttatások
A cafeteria rendszerre vonatkozó szabályok a nyári csomagban elfogadottakhoz képest nem változnak – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP Kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. A változás következményeként az várható, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, a bérbe beépítik a cafeteria juttatásokat, vagy kizárólag SZÉP Kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a Kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.
Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás az, hogy a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.
Szociális hozzájárulási adó
Az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5%-ra. Így csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba.
Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik.
Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a tervezett változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.
Másrészt egy jelentős kedvezmény segíti a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését. Amennyiben ugyanis e személyek 60 év fölött vannak, akkor a tervezet szerint az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. Azaz az érintettek foglalkoztatása akár 110-120 ezer forinttal is olcsóbb lehet, mint más munkavállalóké.
Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. A szabály annyiban pontosul, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése – azaz állami tisztség betöltése – ideje alatt sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolnia. E rendelkezés lehetővé teszi, hogy változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45%-kal több nettó jövedelmet szerezhessenek.
A kisadózó vállalkozások tételes adója
A KATA szabályai annyiban változnak, hogy a diákoknak akkor is csak havi 25 ezer forint adót kell fizetniük – a normál 50 ezres adótétel helyett – ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik. Ugyanakkor a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó KATA adóalanyok számára elsősorban nem ez a változás, hanem az alanyi áfamentesség értékhatárának növekedése érinti pozitívan.
Általános forgalmi adó
Jelentős adminisztrációs egyszerűsítésként jelenik meg, hogy a személygépjárművek üzemeltetési költségein felszámított áfa levonhatóságára vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50%-a - az általános levonási feltételek fennállása esetén - automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Az adózók továbbra is választhatják ugyanakkor az útnyilvántartás alapú áfalevonás gyakorlását, ha az magasabb arányú áfalevonást támaszt alá. Fontos tehát, hogy az érintett társaságok az év hátralevő hónapjaiban felülvizsgálják, hogy – az adminisztrációs terheket is figyelembe véve – melyik levonási opció előnyösebb számukra.
Sokaknak megnyugtató változásként a törvényjavaslat a kedvezményes lakásáfa tervezett kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabályokat határoz meg, amelyek részletezik, hogy 2019. december 31-ét követően milyen feltételekkel lesz továbbra is alkalmazható a kedvezményes, 5 %-os áfakulcs az új lakóingatlanok esetén. Ezek alapján továbbra is a kedvezményes adómérték lesz alkalmazható azon lakások értékesítésére, amelyek esetében 2019 utolsó napjáig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a szükséges okiratokat benyújtják, a lakás legalább szerkezetkész állapotúnak minősül, és erről az értékesítő az adóhatóság felé egy meghatározott formanyomtatványon nyilatkozik 2019 végéig.
Az adócsomag továbbá a nyári adócsomaghoz képest kiegészíti az utalványok 2019-től hatályos áfakezelésére vonatkozó szabályokat, amikor egyértelműsíti, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet.
A munkaerőkölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től, az új szabályok értelmében ugyanis csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerőkölcsönzés esetén lesz alkalmazandó a fordított adózás, egyébként a belföldi munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltató lesz köteles felszámítani.
A kisvállalkozások áfamentességének határa jelentősen magasabb lesz, ugyanis az áfa alanyi adómentesség határa 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. Így tehát a várakozások szerint összhangba kerül az áfa alanyi adómentesség és a KATA választási értékhatára.
Biztosíték a vámeljárásban
A vállalkozásoknak jelenleg három évig kell bankgaranciával rendelkezniük azután is, hogy a vámeljárásokkal kapcsolatos tevékenységüket véglegesen befejezték. Ezt a túlzott ideig elvárt kötelezettséget az őszi adócsomag egyéves időtartamra csökkenti le.
