Hercegh Mária a MaSzSz női tagozatának vezetője szerint a tisztes munka, tisztes bér mindenkinek jár a mai Magyarországon, még akkor is, ha "pechére" éppen nőnek született. Elmondta, a kormány eddig nem működött együtt a probléma kezelésében, a kormánypárti képviselők leszavazták, hogy az országgyűlés foglalkozzon az unió ajánlásaival, amelyet még 2014-ben adott a tagállamoknak a témában. Azt is kifogásolta, hogy a női tagozat meghívását már második alkalommal mondta le Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Kordás László, a MaSzSz elnöke győzelemként értékelte, hogy sikerült a bértárgyalásokat is folytató Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) novemberi tárgyalási fordulóján napirendjére tűzni a nemek közti bérkülönbség problémáját.
Magyarországon a nők egyenlők - de mégsem!
Pogátsa Zoltán, közgazdász szerint nem csak morálisan felháborítóak a különbségek, gazdasági szempontból is racionális lenne, ha megvalósulna a nemek közi béregyenlőség. A közgazdasági kutatások, amelyek a nemek szerint vizsgálják a gazdaságot, arra a következtetésre jutottak, jót tesz a gazdaságnak, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek a nemek egyenlősége a foglalkoztatásban, a bérekben. Elmondta azt is, sokan a jóléti államot luxusként fogják fel, amelyet meg kell haladni, le kell építeni. Azonban pont a jóléti államokban a legmagasabb a foglalkoztatottság, ezen belül a női foglalkoztatás. Ahol magas a foglalkoztatottság Európában, a skandináv országokban, ott nagy arányban vannak jelen az ápoló-gondozó munkák, amelyben az állam és az önkormányzatok is jelentős szerepet vállalnak. Úgy vélte, a jóléti állam befektetés a társadalom működésébe, válasz az automatizációra és a női foglalkoztatottság problémáira is.
(Pedig a statisztikák szerint minél több nőt foglalkoztat egy cég, annál nyereségesebb. Ez van.)
Mint mondta, a bizonytalan munkavégzés terjedésével egyre több az alvállalkozói munkavégzés, kiszervezés, kölcsönmunkaerő, a jogalkotó azonban nem szabályozza megfelelően általában a területet, vannak olyan munkaszerződések, amelyben szinte semmi nem védi a dolgozókat. Mint fogalmazott, fel kell lépni az ellen, hogy a "szegénység női arcot kapjon", hiszen a legtöbb bizonytalan munkahelyen nők vannak.
Az ügyvivő szerint a rugalmasság a munka világában versenyképesebbé teszi a gazdaságot, azonban ez nem tisztességes verseny, mert alacsonyabb, a munkavállalókat kevésbé védő normákra alapul. Mint mondta, az európai kormányok megpróbálják felhígítani a szabályokat "munkahelyteremtés" jelszó alatt, ezek a reformok azonban nem vezetnek minőségi munkahelyek teremtéséhez - hangsúlyozta.
