Tavaly szomorú rekordot döntött a felszámolás alá vont cégek száma, idén azonban már most, október közepén sikerült átadni a múltnak az előző csúcsot. 2008-ban 11 504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén ezt október 16-án haladta meg a cégbíróságok által közzétett felszámolási eljárásról szóló határozatok száma. A következő félévben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassulni fog, és magas szinten stabilizálódik - véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek átlagos egy évvel korábbi árbevétele folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a több milliárdos árbevételű nagy cégeket is. „A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb cég jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre" - állítja az Opten igazgatója.
Minden 20. autókereskedő lehúzza a rolót
A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8-2% között stagnált a felszámolt cégek aránya. 2009-re kb. 2,5-2,6 százalék prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjármű-kereskedelem, amelyben csak idén várhatóan a cégek 5,2 százalékával szemben indul meg a felszámolás. Ezt követi majd az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 százalékot meghaladó felszámolási rátával. A korábban „rendíthetetlen", évekig 1 százalék alatt maradó informatikai szektorban is kb.1,3 százalékra emelkedik a felszámolt cégek száma.
A szakma igyekszik pozitív jelként tekinteni már azokat a lépéseket (vagy éppen meg nem tett lépéseket) is, amelyek bár nem javítanak, de legalább nem rontanak tovább a magyar gazdaság helyzetén. Csorbai Hajnalka hozzáteszi: Nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor egyáltalán komolyan felmerül egy olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást (lásd: egyforintos cégalapítás elképzelése). A fenti számok is azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több cégre, hanem éppen hogy kevesebbre - sokkal kevesebbre - lenne szüksége. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál nagyon komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.
Rosszhiszeműek
Szerencsére mindig voltak és jelenleg is vannak gazdaságilag és morálisan fejlett, dinamikus, fejlődő, piacot kereső vállalkozások és beállt, tradicionális, piacot megtartó cégek is. Ezeket azonban meg kell tudni különböztetni a rosszhiszemű vagy csak „a körülmények alakulása folytán" életképtelen, kockázatos társaságoktól. Ehhez azonban két dologra van szükség: egyértelmű szándékra és megbízható, teljes körű információkra.
