Abban az esetben, ha egy anya-illetve társvállalat jövedelmet (pl.: ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkaválla-lónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást – olvasható a PWC Magyarország hírlevelében.
(Bizonyos esetekben az illetékfizetési szabályok is módosulnak! Ne fizessen rá!)
A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyar-országi munkavégzésük időtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meg-hosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor. A hosszabbítást keletkeztető körülmény 1 év után kell, hogy bekövetkezzen, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétől számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé. A javaslat a 2 éves mentességi időszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január elseje előtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.
Így változik az adórendszer jövőre!
Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként kerül megfogalmazásra, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.
2014. január 1-jétől a külföldi személyek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhető adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén.
A törvényjavaslat alapján a családokat érintő adóalap kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.
A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.
A munkáltató részére lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon köl-sönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.
A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.
A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke az idei havi 6.660 forintról jövőre 6.810 forintra emelkedik.
