Az adóhatóság augusztus 15-én nyilvánosságra hozta tájékoztatóját a reklámadó szabályainak életbe lépéséről, az 1494-es reklámadó-bevallás élesben is elérhetővé vált a NAV rendszerében, és megjelent a NGM-NAV közös álláspontját tükröző úgynevezett 66. számú információs füzet a reklámadó legfontosabb szabályairól. Mindezek végre sok eddig függőben lévő kérdésre megadják a választ. Lássuk a legfontosabbakat a saját célú reklám önköltségének számításával kapcsolatban.
A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költséget a számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség alapján kell meghatározni, ugyanakkor nem feltétlenül van azonosság. Ide tartozik, minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például: ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). Mindezt nettó költségértéken, kivéve, ha az áfa az adott ügylet kapcsán nem levonható, és így számvitelileg is a költség részét képezi.
Melyek az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek?
A médiatartalom megrendelések; napilapok és más időszaki lapok, internetes újság vagy hírportál kiadásával kapcsolatos költségek; szabadtéri reklámhordozón elhelyezett reklámok költségei; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter,illetve a nem papírra nyomtatott reklámanyagok (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától) költségei.
Nem tartozik ugyanakkor az adókötelezettség alá, ha valamely vállalkozás, illetve annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál (például: név (logó) megjelenése a levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, illetve ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg. Azonban, ha a járműveken elhelyezett reklámmal a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlést is tartalmaz, akkor az már adóköteles.
Mikor adókötelesek a szponzorációval kapcsolatos költségek és bevételek?
Ha a szponzorált reklámszerűen teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját: például ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.
