Sorozatunkban tisztázzuk az e-mail marketing terület alapjait, és közérthetővé tesszük azt annak érdekében, hogy a kis- és középvállalatok is sikerrel alkalmazhassák kampányaik során. A sorozat első részében körbejártuk, mikor milyen eszközzel érdemes támadni. A második részben áttekintettük, hogy milyen területeken eredményes különösen az e-mail marketing. Szakértőnk segítséget adott a hírlevélküldő rendszer kiválasztásához és összeszedte, hogy mik az e-mail üzenetek legfontosabb elemei és sorra vette azokat az alapvető szabályokat, amiket érdemes követni az e-mail drótvázának kialakításakor annak érdekében, hogy a végeredmény minden levelezőrendszeren és eszközön (akár az okostelefon kijelzőjén is) megfelelően jelenjen meg. 

Most következzen, hogy hogyan és mennyi képet használjunk a kiváló eredmény érdekében!

Kétféleképpen illeszthetjük be a képeket az e-mailjeinkbe: beágyazhatjuk magába az e-mailbe, ilyenkor tulajdonképpen a levél csatolmányaként küldjük el. Előnye, hogy a levelezőrendszer beállításától függetlenül meg fog jelenni a felhasználóknak, ugyanakkor két hátránnyal is számolnunk kell. Egyrészt a nagyméretű csatolmánnyal rendelkező e-maileket a spamszűrők rendszerint megfogják (ez a gyakorlat azért alakult ki, mert sok spammelő a nem kívánatos tartalmakat képként küldi, hogy kijátssza a spamfiltereket). Másrészt, ha nem figyelünk oda, és túl nagy képeket csatolunk, az is megtörténhet, hogy a levelezőrendszer egyszerűen nem továbbítja a levelünket a méretkorlát átlépése miatt.

A beágyazás mellett a másik megoldás, ha a képeket a szerverünkre töltjük fel, az e-mailbe pedig csak a hivatkozásokat (képek URL-jét) tesszük be. A legtöbb levelezőrendszer ilyenkor ugyan alapbeállításként nem fogja betölteni a képeket, azt az e-mail megnyitásakor a felhasználónak kell megtennie, de a spamszűrők nem fogják kiszűrni a levelünket. Másik előnye, hogy a képet a kiküldés után is szerkeszthetjük, ha erre szükség van.

Kép:PP archív

A 30%-os szabály

Mivel a felhasználók többsége – hacsak nem engedélyezi külön a képek betöltését – csak a szöveges tartalmat fogja látni, ezért nem jó megoldás, ha kizárólag képes e-mailt küldünk. Ilyenkor ugyanis a legtöbb címzett csak egy nagy üres képernyőt fog látni, ami nem túl meggyőző. A megfelelő szöveg-kép arányt 70-30% körül mozog. Az e-mail előnézetben látható felső részében (kb. 300 pixel magas terület) érdemes a szöveges és képes tartalmat vegyíteni. Mindenképp jelenítsük meg szövegesen az ajánlatunk lényegét, de mértékkel érdemes vizuális elemeket is alkalmazni a meggyőzés erősítése érdekében.

Mondjuk el, mi van a képen!

Mindig használjunk alt taget és title taget! Az image alt tag a HTML kód azon része, ami akkor jelenik meg a kép helyén, ha az nem töltődik be, míg a title tag akkor látható, ha a felhasználó a kép fölé viszi a kurzort. Mindkét megoldást érdemes használni, így a címzettek akkor is tudni fogják, hogy mit ábrázol a kép, ha az épp nem töltődött be nekik. Sima leíró szöveg helyett érdemes cselekvésre buzdító, call to action üzenetet használni, így akkor is erősíthetjük a meggyőzést, ha ebben az illusztrációk nem segítenek. Például ha leértékelt női cipőket hirdetünk, és a képen egy körömcipő látható, „magas sarkú női szandál” helyett inkább írjuk azt, hogy „Rendeljen magas sarkú cipőt akár 60% kedvezménnyel!”.

Ne rejtsük el a lényeget!

A legfontosabb üzeneteket (ajánlat lényege, akcióban részt vevő termékek, szolgáltatások, ajánlat lejárati ideje stb.) ne képként jelenítsük meg, ellenkező esetben ugyanis a címzettek egy jó része nem fogja látni azokat. Így például az akciógombokat se képként illesszük be, helyette HTML gombokat használjunk. Szerencsére HTML-ben is nagyon sok minden megoldható táblázatok és színezés segítségével, használjuk ki ezeket a lehetőségeket!

Ne legyen túlméretes!

KB-ok tekintetében törekedjünk a minél kisebb képek használatára. A nagyméretű képek ugyanis veszélyeztetik az e-mail célba jutását: egyrészt a túlméretezett leveleket egyszerűen nem engedik be a levelezőrendszerek, de ha ott még át is jutunk, a spamszűrők nagy eséllyel ki fogják szűrni az e-mailünket.

Teszteljük, hogy az e-mailünk hogyan jelenik meg a különböző levelezőrendszereken és eszközökön. Miután egyre többen okostelefonról vagy tabletről e-maileznek, ezért már nem elég, ha asztali gépre optimalizáljuk levelünk megjelenését. Ahogy írtuk, sok felhasználó nem engedélyezi a képek betöltését, ezért azt is érdemes megnézni, hogy illusztrációk nélkül is kellően meggyőzőre sikerült-e a levelünk.

A legfontosabb vizuális elem: call to action (CTA) gomb

Az e-mail marketing célja minden esetben az, hogy minél több konverziót (vásárlást, regisztrációt, kapcsolatfelvételt stb.) érjünk el a segítségével. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy kattintásra bírjuk a felhasználókat. Tesztek bizonyítják, hogy a szövegben elhelyezett linkeknél hatékonyabb, ha akciógombokat használunk, hiszen sokkal inkább odavonzzák a felhasználók tekintetét. Az alábbi néhány tipp betartásával igazán hatékony lehet az e-mailünk:

1. 

   Ne használjunk túl sok gombot! Bár a kattintógombok alkalmazása általában növeli az e-mail hatékonyságát, az sem jó, ha halmozzuk őket. Ezzel összezavarhatjuk a felhasználót, illetve elveszítjük a gomb figyelemfelkeltő hatását (hiszen vizuálisan nem fog kiugrani az e-mailből).
2. Számít a méret! A figyelemfelkeltés érdekében érdemes nagyra venni a gombot, ugyanakkor ne legyen túlzó sem. Tesztek bizonyítják, hogy a túl nagy gomb csökkenti a levél hatékonyságát. Olyan méretet válasszunk, ami harmonikusan illeszkedik az e-mail layoutjába, ugyanakkor kellően figyelemfelkeltő.
3. Színezd újra! Az e-mail többi részéhez képest érdemes kontrasztos színt választani. Különböző színeket is tesztelhetünk, ugyanis csupán a szín megváltoztatásával jelentősen növelhetjük az e-mail hatékonyságát.
4. Játsszunk az üres térrel! Az akciógomb körül érdemes egy kis üres területet is hagyni, így még jobban ki fog tűnni az e-mailből. Ez a mobilról e-mailezők miatt is fontos, így ugyanis kisebb eséllyel fognak félrekattintani.
5. A gomb legyen gomb! Bevett netes tradíció, hogy a kattintható tartalmakat gombszerűen jelenítik meg a weboldalakon. Mivel az emberek ezt megszokták, így ha az e-mailben gombot látnak, egyértelmű számukra, hogy az kattintható tartalom.
6. HTML-ben oldjuk meg! Mivel a képeket sok felhasználó nem tölti le, ezért a CTA gomb semmiképp ne képként legyen a levélben. Ez az egyik legfontosabb tartalma az üzenetünknek, amit minden felhasználónak látnia kell.
7. Ügyeljünk a szövegre! A gomb odavonzza ugyan a tekintetet, azonban a meggyőzésért már a szöveg felel, ezért különös gonddal fogalmazzuk meg. Legyen konkrét, hogy a felhasználók tudják, mire számíthatnak kattintás után. Derüljön ki az is, hogy miért érdemes kattintaniuk, mi az az előny, amit ajánlunk nekik. Használjunk felszólító módot, de óvatosan válasszunk igét, ne éreztessük azt a címzettekkel, hogy rájuk kényszerítünk valamit. Törekedjünk rövid, tömör kifejezéseket használni. Jól működhetnek például az alábbi szövegek: „Tudjon meg többet ingyenesen letölthető tanulmányunkból!”, „Tegye próbára az ingyenes verziót!”, „Vegye igénybe az 50%-os kedvezményt!”.
8. Fent vagy lent? Nem mindegy, hogy az e-mailben hova helyezzük el a kattintógombot. Bár erre nincsen általános érvényű aranyszabály, érdemes az ajánlat összetettségéből kiindulnunk. Ha viszonylag egyszerű terméket, szolgáltatást hirdetünk, az akciógombot helyezhetjük az e-mail elejére is, hiszen a felhasználó meggyőzéséhez nincs szükség hosszú magyarázatra. Egy komplex ajánlat esetén azonban előbb mutassuk be a termékünket, és csak azután tegyük be a call to action gombot.

Dely Gábor MailEngine www.mailengine.hu