Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad az adózási kötelezettségek teljesítését előíró törvény szigorával szemben. Alapelvként írja el ő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”
A fizetési kedvezmény biztosítása nem automatikus, azt csak az adózás rendjét meghatározó törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi az adóhatóság. Magánszemély esetén nemcsak az adózó, de a vele közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi és szociális viszonyait, vállalkozásoknál pedig a gazdálkodásra vonatkozó adatokat kell mérlegelniük az adóigazgatóságoknak.
Fizetési könnyítés a vállalkozások számára a munkáltatói járulékokra, áfára és a társaságokat terhelő egyéb adókötelezettségekre (pl. társasági adó) engedélyezhető és többféle kedvezményt is jelenthet, amelyek akár egyesével, akár együtt is kérelmezhetők.
Halasztási kérelem: a halasztási kérelem elfogadása esetén a vállalkozás az eredeti esedékességi időpontnál később teljesítheti fizetési kötelezettségét. Ezt akkor érdemes kérni, ha tudjuk, hogy záros határidőn belül a rendelkezésünkre áll majd a szükséges pénzösszeg – például ha egy cég árbevétele tevékenységének jellegéből adódóan nem havi ritmusossággal keletkezik, hanem a szűkösebb és bővebb időszakok hosszabban követik egymást, vagy ha számítunk egy vevő hamarosan beérkező nagyobb kifizetésére. Néhány hónapnál hosszabb halasztási idő kérésével nem érdemes próbálkozni, annak megadására kicsi az esély.
Részletfizetési kérelem: Ha engedélyezi a hatóság a részletfizetést, úgy az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben megfizetni. A tapasztalatok szerint vállalkozások esetében itt maximum egy éves időtávot hagy jóvá az adóhatóság.
Magánszemélyek bizonyos esetekben adómérséklésre is számíthatnak, a törvény vállalkozások esetében ezt nem teszi lehetővé. Mentesülhetnek viszont a bírságok és pótlékok befizetése alól, ha bizonyítható, hogy a gazdálkodás ellehetetlenül a tartozás kifizetésének következtében. Szakemberek szerint ennek megítélésére akkor van esély, ha a vállalkozás a fennálló adótartozást viszont egy összegben kifizeti. (Régóta húzódó tartozások esetében lehet arra példa, hogy az adótartozás a kisebb, a bírságok és pótlékok a nagyobb tételt jelentik.)
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. Az ehhez tartozó formanyomtatvány a hatóság honlapján elérhető. Ebben szerepelnie kell, hogy milyen adónemben, mekkora tartozásra milyen kedvezményt szeretnénk kérni, de be kell mutatni a tartozás keletkezésének körülményeit (kintlévőségeket és rendelkezésre álló pénzeszközöket egyaránt). A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (a Kiemelt Adózók Igazgatóságának hatáskörébe nem tartózó magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni. Az elektronikus bevallás vagy összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmeiket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény a fizetési kedvezményi eljárásokat érintően egyes szabályokat módosított, melyek 2013. január elsejével léptek hatályba. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás magánszemélyek és egyéni vállalkozók számára illetékmentes lett. Az egyéb gazdálkodó szervezetek esetén viszont az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése alapján az illeték összege 10.000,-Ft-ra emelkedett. A fellebbezés benyújtása továbbra is illetékköteles, mely magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében minimum 5.000,-Ft, gazdálkodó szervezetek esetében minimum 15.000,-Ft.
Alapvetően azok számíthatnak kedvező elbírálásra, akik korábban pontosan fizettek illetve esetleges korábbi könnyítési kérelem esetén is megbízhatóan teljesítettek. Jó tudni, hogy amennyiben az adóhatóság fizetési könnyítést, vagy adómérséklést engedélyezett – a döntés kiadmányozását követően – a végrehajtás szünetel a döntés jogerőre emelkedéséig.
Van, hogy az adózó együttműködése hiányzik
Tavaly közel 56 ezer fizetési kedvezményre irányuló kérelem érkezett az adóhatósághoz a Közép - magyarországi régióban (18%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál). A NAV az esetek mintegy felében tudott segítséget nyújtani a fizetési nehézséggel küzdőknek, melyhez azonban szükséges az adózók együttműködése is. A kérelmekben összesen 69 milliárd forintot meghaladó összegű adóhátralék átütemezését és 11 milliárd forint mérséklését kérték az adózók (jellemzően magánszemélyek és egyéni vállalkozók ) A kérelmek indoklásában sokszor a deviza alapú hitelek törlesztő részletének drasztikus emelkedése, a munkahelyek megszűnése illetve a körbetartozás szerepelt. 2012-ben az ügyletek mintegy felében helyt adott az adóhatóság a fizetéskönnyítési kérelemnek, 15.000 eljárást pedig adózói együttműködés hiányában szüntettek meg a Közép-magyarországi régióban.
