Ibolya Tibor szerint az ügy elsőrendű vádlottja erdész volt, a másodrendű vádlott az ő segítségével és tanácsai alapján alapította és működtette az ügyben szereplő, erdészeti tevékenységet végző céget. A vádirat szerint ennek keretében az elsőrendű vádlott segített társának a kft. tevékenységének beindításában és az ehhez szükséges géppark kialakításában, amelyet túlnyomórészt uniós alapból származó, vissza nem térítendő támogatásból kívántak beszerezni.
A vádlottak a vád szerint abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegű támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ennek érdekében - a szintén érdekeltségükbe tartozó cégek közbeiktatásával - létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát - amelyhez a támogatás összege igazodott - mesterségesen megnövelték. A gépek mesterségesen megnövelt beszerzési ára alapján pedig jogosulatlanul magasabb összegű vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak.
Az ügyészség szerint a kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól. A vádlottak a vád szerinti konstrukcióban 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amelyek valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást.
Az ügyészség szerint a vádlottak csaknem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, így csaknem 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendű vádlott tettesként, elsőrendű vádlott társa pedig bűnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tétele két évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Az uniós pénzek átláthatatlan kiosztása miatt Brüsszel teljesen leállíthatja a kifizetéseket! Többek között ennek elkerülése miatt, illetve a nagyobb átláthatóság kedvéért szigorít a szabályokon a kormányzat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még tavaly májusban közölte, hogy uniós és állami támogatással élt vissza egy Veszprém megyei gazdasági társaság. A NAV akkori tájékoztatása szerint a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, majd a benyújtott dokumentumok alapján 178 millió forintos támogatáshoz jutott. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) későbbi ellenőrzése során azonban kiderült, hogy az erdészeti gépek beszerzését a kft. vezetője valótlan, és irreálisan magas összegű számlákkal igazolta.
A gyanú szerint miután normál piaci áron beszerezte a gépeket, papíron eladta szintén a saját érdekkörébe tartozó ciprusi és magyar cégeknek. Ők aztán már száz százalékkal növelt áron adták tovább azokat a támogatott vállalkozásnak, amely így a pályázatban kiírt legmagasabb összeget tudta igénybe venni.
