A kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióinál a felek súlyos jogkövetkezményekre számíthatnak, ha nem szokásos piaci áron működnek együtt, illetve nem tudják azt transzferár dokumentációval alátámasztani és bizonyítani. Létezik azonban egy olyan lehetőség, amelyet eddig még nem sok vállalkozás használt ki, ez az előzetes árképzési megállapodás (Advance Pricing Agreement).
Az utóbbi években megnőtt az előzetes ármegállapítási eljárás kérelmeinek száma, nem utolsósorban az eljárási díjak mérséklődése miatt, de azért is, mert az eljárás komoly előnyökkel jár egy vállalkozás számára. 2015-től ráadásul a korábbinál több vállalkozásnak kell majd transzferár nyilvántartást vezetni, mivel az új szabályok szerint már a vezetőség személyi átfedése is elegendő lehet ahhoz, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősüljenek a cégek.
Idén a NAV előszeretettel vizsgálja majd ezt a területet.
Mi a lényege az előzetes árképzési megállapodásnak (APA)?
Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár) - összegezte együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében.
A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező társaság előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Fontos tudni, hogy az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le – attól függően, hogy hány állam adóhatóságát szükséges bevonni a feladatokba. A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
Milyen ügyletekre kérhető az APA?
Alapvetően a jövőben megvalósuló ügyletekre kérhető az előzetes árképzési megállapítás. Az adóhatóság álláspontja szerint a korábban kötött keretszerződés keretében történő folyamatos teljesítés esetében a jövőben megvalósuló ügyletekre szintén kérhető. A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot fő szabály szerint.
Mennyi ideig érvényes az adóhatóság határozata és mit szükséges benyújtani hozzá?
A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható.
A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartással megegyező tartalommal, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. Az előzetes árképzési megállapodást fő szabály szerint transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett társaságok kérhetik, és a nyilvántartást előre el kell készíteni.
Nem árt tudni azt is, hogy az állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg. A díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni.
Ne feledjük el, hogy ezek mellett a transzferár nyilvántartás elkészítésének a költségei ugyanúgy jelentkeznek, mintha nem kérne a cég előzetes árképzési megállapítást a NAV-tól.
